Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)
Előzmények
követeinivalója a Szovjetuniótól. Annál nagyobbnak tartotta a magyar-román ellentétet. Magyarországot csak a legutolsó pillanatban volt szabad tájékoztatni a tervezett hadjáratról, amikor az előkészületeket már nem lehetett titokban tartani, vagyis közvetlenül a támadás megindulása előtt. Vasúti és közúti felvonulást sem volt szabad Magyarországon keresztül végrehajtani. (Ezért a Kárpátokban hézag keletkezett a Romániában és Galíciában felvonult német erők között.) Elbizakodva korábbi sikereitől, Hitler a Szovjetunió elleni háborút 2-3 hónapra tervezte. A szovjet haderőt már a határmenti csatákban akarta megsemmisíteni és a bolsevista államrendszert megdönteni. Magyarország mégis részt vett az 1941. évi hadjáratban: Hitler nem akarta, Haider 16 pedig szerette volna. Clausewitz 1 'ama tételét követve, miszerint „a háború a politika folytatása más eszközökkel", Magyarország politikai célt követett a háborúba belépéssel. Mi lehetett ez a cél? Az ország területi integritásának megőrzése, esetleg további területi igények kielégítése német segítséggel, német győzelemmel. Felelős politikai tényezők és vezető magyar katonák hittek is a német győzelemben. Vetélkedni is kellett Hitler kegyeiért, versenyben legfőbb ellenfelünkkel, Romániával. A magyar államvezetők között nem volt egységes a vélemény a háborúba lépést illetően. Legfőbb szószólója Werth Henrik 18 gyalogsági tábornok volt, a Honvéd Vezérkar főnöke, aki kapcsolatot tartott a német szárazföldi erők vezérkarának főnökével, Haider vezérezredessel. Ez utóbbi háborús naplójában 1941. május 6-án feljegyezte: „Werth gyalogsági tábornok Bárdossy 19 miniszterelnöknek katonai szövetséget javasol Németországgal a Szovjetunió elleni háború esetére. Horthy 20 elutasítja." A német kormány nem kérte formálisan Magyarország részvételét a háborúban; csak indirekt úton közölte Halder Werthtel, hogy a Német Birodalom „jó néven venné, ha Magyarország is küldene csapatokat a Szovjetunió ellen". 21 Közvetlenül a Szovjetunió elleni támadás megindulása előtt Budapesten megjelent Haider vezérezredes, s megbeszélést folytatott Werth Henrik vezérezredes vezérkari főnökkel. 22 1941. június 22-én hajnalban a német haderő benyomult a Szovjetunióba. Nyomában román seregtestek is. Egy olasz hadtest és egy szlovák gyorshadosztály felvonulóban. Az 1941. június 23-án délelőtt összeült minisztertanácsban a miniszterek többsége a háborúba lépés ellen volt. Mellette viszont Bárdossy miniszterelnök, Bartha 23 honvédelmi miniszter és Werth Henrik, a Honvéd Vezérkar főnöke. De nem volt semmi reáüs ok a háborúba
