Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)
A 2. magyar hadsereg helyzete a szovjet téli offenzíva megindulása után
A 2. magyar hadsereg harcászati helyzete Már az előzményekből tudjuk, hogy a 2. magyar hadsereg túl szélesre szabott védelmi sávja csak egy fátyolszerűen vékony védőállást tudott kialakítani. Az 1942. novemberében megindult szovjet téli offenzíva nagy sikere (hadászati áttörés) azt a lehetőséget sem zárta ki, hogy az kiterjedhet a 2. magyar hadsereg arcvonalára is. Mindenképp megcáfolta Hitlernek ama megítélését, hogy az ellenség nagyobb támadó akciókra immár képtelen. Ezzel szemben a védőállás ellenállóképessége gyengébb lett, mint az ősszel. Ez annak volt tulajdonítható, hogy: a) az ősszel telepített aknamezők hatástalanná váltak a tél beálltával, ami főleg az urivi és a scsucsjei hídfők előtti védelmet gyengítette; b) az 1942. augusztusában Hitler parancsára a 2. magyar hadsereg arcvonala mögé elhelyezett XXIV. német páncéloshadtest parancsnokságát és 168. gyaloghadosztályának nagy részét pedig 1942. december 18-án elszállították délre, miután az ugyancsak az ehhez a hadtesthez tartozó 336. német gyaloghadosztályt már 1942. november 24-e és 27-e között kivonták a 2. magyar hadsereg védőállásából. Jány vezérezredes előbb csak aggályát fejezte ki a Heeresgruppe B felé, majd pedig erélyesen tiltakozott a védőállás meggyengítése ellen. Ismételt követelései feszült helyzetet teremtettek közte és a Heeresgruppe B parancsnoka, Weichs vezérezredes között, aki megtagadta, hogy telefonon hallgassa meg Jányt. Végül is Witzleben tábornok közbenjárására volt csak hajlandó Weichs meghallgatni a 2. magyar hadsereg parancsnokának jelentését és ismételt követelését. A beszélgetés eredménye negatív volt; Weichs közölte, hogy nem tehet semmit, mert a német XXIV. páncéloshadtest elvonulását az OKH rendelte el. Tartalékok hiányában a német legfelsőbb vezetés csak foltozgatásokkal tudott élni. Jány ezt az alkalmat is megragadta, hogy jelentse a Heeresgruppe B parancsnokának: a XXIV páncéloshadtest támasza nélkül nem tudja garantálni a védelmet az esetleges túlerejű ellenség támadása esetén. A 2. magyar hadsereg parancsnoka ezután a Honvéd Vezérkar főnökéhez fordult panaszával, illetve követelésével. Szombathelyi vezérezredes interveniálására az OKH meghagyta a 2. magyar hadsereg védőállása mögött a leharcolt 168. német gyaloghadosztályt, de azzal a kikötéssel, hogy azt el kell tolni dél felé a 2. magyar hadsereg és az olasz 8. hadsereg érintkezési pontja mögé. Hiába követelte Jány, hogy
