Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

A 2. magyar hadsereg helyzete a szovjet téli offenzíva megindulása után

Lótáp A 2. magyar hadsereg 65.000 lovának ellátása nyáron és ősszel a hely­színről beszerzett szénával megoldható volt. Szemes lótápot utánszál­lítással kellett biztosítani. A tél beálltával a lótáp egyre kevesebb lett. A német vasúti szállítás nem bírta a megterhelést. Fontosabb szállítá­sok elsőbbsége miatt kimaradtak a lótápszállítások. Széna egyáltalán nem érkezett. Egyre súlyosbodott a helyzet a tél beállta után. A lovak legyengültek. Ezért elrendelték, hogy a lovak 50 %-át hátra kell vonni lóteleltető állomásokra (50-100 km-re), ahol jobb ellátást véltek talál­ni. Ez azonban hiú reménynek bizonyult, mert a lóteleltető állomások sem kaptak utánpótlást, avagy csak elvétve. Még kevesebb lótápot kaptak a seregtestek. Az eredmény az lett, hogy a lovak csontig lefogy­tak, nem tudtak húzni, sőt megfagytak, kimúltak. Amikor 1942. december vége felé már várható volt, hogy a szovjet téli offenzíva a 2. magyar hadsereg ellen is bekövetkezik, a hadsereg­parancsnokság előrelátóan gondolt arra, hogy a lóteleltetőkből a lova­kat előrehozzák a seregtestekhez. Ez azonban azon hiúsult meg, hogy elöl nem lehetett a lovaknak fedett szállásokat biztosítani. Katasztrofálissá vált a lótáphiány akkor, amikor a szovjet támadás a 2. magyar hadsereg ellen megindult: a védőállásokban megmaradt lovak annyira legyengültek, hogy nem tudták a nehéz, lófogatolású fegyvereket, tüzérséget a védőállásokból kivontatni akkor, amikor az ellenség áttört, és mozgó védelemre kellett áttérni. Nagyrészt ennek kell tulajdonítani, hogy a lófogatolású nehézfegyverek és a tüzérség szinte teljesen elveszett. A megmaradt lovak nagyrésze a visszavonu­lás alatt legyengülés következtében elhullott, megfagyott. Üzemanyaghelyzet Ugyancsak az utánszállítás gyakori kiesései miatt az üzemanyaghiány szinte meghatározója volt ennek a hadjáratnak. Még ha volt is üzem­anyag a raktárakban a szállítási nehézségek miatt az gyakran nem jutott el idejében a csapatokhoz. A téli csata idején nem egyszer elő­fordult, hogy gépjárműveket, gépvontatású nehézfegyvereket, löve­geket, harckocsikat üzemanyaghiány miatt vissza kellett hagyni vagy fel kellett robbantani. A téli csata velejárója volt, hogy a visszavonulás alatt nem minden alakulatnak volt lehetősége, hogy az üzemanyag­raktárakból ellássa magát. Az el nem osztható üzemanyagot végül is meg kellett semmisíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom