Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)
A 2. magyar hadsereg harcai a Don menti szovjet hídfők felszámolásáért
Munkásszázadok Műszaki segédmunkák, erődítés, útjavítás, hótalanítás céljából minden könnyű hadosztálynak, minden hadtestnek és a hadsereg-parancsnokságnak is munkásszázadok voltak szervezetszerűen alárendelve. Ezek túlnyomórészt zsidó munkaszolgálatosokból, kis részben fegyencekből és politikai elítéltekből tevődtek össze. Zsidók nem teljesíthettek katonai szolgálatot az akkori törvények szerint. Megkülönböztetésük és nem teljes értékű polgárokká alacsonyításuk a hitleri nemzetiszocialista embertelen doktrínának kihatása volt Magyarországra, ami ellen védekezni a háborús magyar kormányok túl gyengének bizonyultak. A munkásszázadokat többnyire nem a 2. magyar hadsereg védőállásaiban dolgoztatták, hanem csak a had tápterületeken. A honvédelmi miniszter rendelete értelmében a zsidó munkaszolgálatosok nem viselhettek egyenruhát; saját polgári ruhájukban teljesítették szolgálatukat. Csak honvéd sapkát kaptak. Élelmezésük gyengébb volt a katonák fejadagjánál. Nagyon elhibázott rendelkezés volt a munkaszolgálatosoktól nehéz munkát követelni, s ugyanakkor kevesebb élelmet adni. Mindenfajta civil ruházat pedig a Szovjetunió elleni háborúban teljesen alkalmatlan volt. Az elhibázott rendelkezések következtében a munkaszolgálatosok hamar lerongyolódtak, a gyenge élelmezés mellett elerőtlenedtek, megbetegedtek, munkaképtelenné váltak és sokan meghaltak. Lábbelijük gyors elhasználódása folytán a lábukat pokrócdarabokba burkolták; télen sok volt a lábfagyás. Szánalmas koldusseregnek nézett ki egy munkásszázad, botrányos látványt mutatva. Valóságos szégyene volt a honvédségnek. Láttukra a szövetséges németek is megbotránkoztak, sőt kiverték őket szállásukból. Nem egyszer előfordult, hogy lelőtték a munkaszolgálatost, mint partizángyanúst. A munkásszázad parancsnoka tartalékos tiszt volt, akinek féltucatnyi „keretlegénység" állt rendelkezésére a fegyelem fenntartására. A fent említett hibás, felső rendelkezések eredményeként, valamint egyes munkásszázad-parancsnok és keretlegénysége brutális bánásmódja következtében volt olyan munkásszázad, amelynek létszáma néhány hónap alatt 50-60%-kal csökkent. A honvédség központi vezetősége elmulasztotta a munkaszolgálatos századok ellenőrzésére felügyelőséget szervezni. Az ellenőrzés hiányában és az antiszemita korszellem eredményeképp helyenként kilengések is voltak, amelyeknek a háború után súlyos politikai következményei lettek.
