Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

A Vörös Hadsereg téli offenzívája a 2. magyar hadsereg ellen. A doni csata

bezárult a gyűrű, "wiese német vezérőrnagy harccsoportja, a 26. gyaloghadosztálybeli 39. és 78. német gyalogezredek, illetve a 77. német gyalogezred Karpenkovo, Tatarino térségében heves harcban állt a 12. szovjet harckocsihadtest csapataival, s csak lassan húzódott nyugat felé. Estig elérte Krivaja Poljana, Degtyarnya vonalát. A bekerített Alpini hadtest és a XXIV. páncéloshadtest kötelékében a két hadtest közvetlenéit, a vonatokat és intézeteket is beleértve, több mint 50000 fő volt. A kitörés előkészítését és végrehajtását az Alpini hadtest parancsnoka, Nasci tábornok szervezte meg. A kitörés időpontját január 19-ére tervezték. Rendkívül sok volt a nehézség. Rengeteg menetképtelen és fölösleges járművet és más hadianyagot meg kellett semmisíteni. Kevés volt az üzemanyag. A készenlétbe helyezés a járhatatlan utak és terepnehézségek miatt lassan haladt. A kitörés részletes terve az alábbi volt: a Cunense hadosztály Viszickije, Kokarevkánál, a 387. német gyaloghadosztály Popovkánál; a Julia hadosztály pedig Nyikolajevkánál kísérelje meg áttörni a szovjet arcvonalat. A kitörés után a csapatoknak északnyugati irányban Novo Harkovka térségét kellett elérniük. Jahr tábornok, a német 387. gyaloghadosztály parancsnoka ezt az irányt nem tartotta be, seregével északkelet felé vonult, s túlerejű ellenségbe ütközött. Hibás döntése súlyos veszteségeket okozott alakulatának. VII. hadtest Amint várható volt, az elkésett visszavonulási parancs következtében a hadtest rendezett visszavonulása lehetetlenné vált. Hitler „végsőkig kitartani" parancsának már nem volt semmi értelme, de a Heeresgruppe B parancsnoka, Weichs vezérezredes vonakodott saját felelősségére a hadtest visszavonulását elrendelni. A 2. hadsereg parancsnoka, Jány vezérezredes sem volt hajlandó a visszavonulást saját felelősségére elrendelni, hivatkozással Magyarország kormányzójának legfelsőbb parancsára. Ennek a hármas körülménynek volt tulajdonítható, hogy a VII. hadtest a túlerejű ellenség nyomása következtében szétesett, s visszavonulása rendezetlen kötelékek hátraözönlésévé fajult. Miután a VII. hadtest csapatai a Donról leváltak, a Kamenka, Podgornoje úton beleütköztek az előző nap Karpenkovonál áttört 18. szovjet harckocsihadtest csapataiba. Az ellenség a VII. hadtest védőállását már napok óta szorongatta, bekerítéssel fenyegette. A védőállásokból a nehézfegyvereket és tüzérséget kivontatni nem lehetett.