Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

A Vörös Hadsereg téli offenzívája a 2. magyar hadsereg ellen. A doni csata

Ezért a hadseregparancsnok mindkettőt visszaküldte a hadtesthez azzal, hogy vegyék fel az érintkezést a Tatarinoban sejtett Cramer hadtest-parancsnoksággal. (Másnap derült ki, hogy a VII. hadtest könynyü hadosztályai felbomlott állapotban zömükkel a Karpenkovo, Alekszejevka úton, részekkel az olasz hadsereg sávjában özönlöttek vissza nyugati irányban.) Az Oszkol völgyébe visszaérkezett csapatoknál az emberek kb. 25 %-ának volt meg a fegyvere. Nehézfegyver úgyszólván nem volt, s a tüzérség 100 %-ban hiányzott. Igaz, hogy ezek között sok a menetszázadbeli és a felváltott zászlóaljak legénysége (akik fegyvertelenül sodródtak bele a harcokba, vagy éppen harc nélkül vonultak, menekültek hátra). A hadsereg-parancsnokság ezen a napon intézkedett arra, hogy a vonatalakulatok és intézetek fegyvereiket a harcoló csapatok részére adják le. Ugyancsak rendelkezett a menetszázadok elosztására. A nap folyamán írásbeli intézkedéssel szabályozta az Oszkol völgyébe visszavonuló (részben visszaözönlő) csapatok elhelyezését, amelynél alapul szolgált a Heeresgruppe B által a 2. magyar hadsereg gyülekezésére kiadott intézkedés. Az események részletei január 18-án Siebert hadtestcsoport A Heeresgruppe B előző napi parancsa értelmében a Siebert hadtestcsoport (német 68. gyaloghadosztály) Isztobnoje térségéből támadást intézett Repjevka felé azzal a szándékkal, hogy a Cramer hadtesttel felvegye az érintkezést. A támadás meghiúsult, mert a német csapatok a szovjet 25. gárda-lövészhadosztályba ütköztek. A Siebert hadtestcsoport visszavonult Szinyije Lipjagira. A nap folyamán az ellenség Kocsatovkára és Szemigyeszjátszkojéra is támadott. IV. hadtest A 107. és 129. szovjet lövészhadosztályok reggeltől már Osztrogozsszk külvárosaiért harcoltak, s megszállták Novaja Szotnya, Ribnoje és Lusznikova helységeket. Kraiss vezérőrnagy szándéka az volt, hogy délnyugaton, Gnyilojenél kitör. Azonban Hitler parancsára a várost erőddé nyilvánították, s azt elhagyni (kitörni) csak felsőbb parancsra lehetett. Erre Kraiss Gnyiloje védőit is visszarendelte a városba. A visszavonulókat a szovjet csapatok egészen a város délnyugati szegélyéig követték. Ezzel a város körül teljesen bezárult a gyűrű. A város