Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

A Vörös Hadsereg téli offenzívája a 2. magyar hadsereg ellen. A doni csata

A IV. hadtest parancsnoka aggodalommal követte a fejleményeket. A 700. német páncéloskötelék készenlétbe helyezése technikai akadá­lyok miatt késett: a T-38-as harckocsik motorjai a nagy hideg miatt nem indultak be, a lövegtornyok hidraulikus forgatói befagytak. A Mártsa harccsoport nem érkezett be. Jablocsnojétól délre a szánok és lövegek a hófúvásban megrekedtek. Ezért Heszlényi úgy döntött, hogy az ellentámadást a meglévő 3 zászlóaljnyi erővel hajtja végre. A reggel 5 órakor indult ellentámadás kezdetben tért nyert, elfoglalta a 171,3 háromszögelési pontot, s onnan támadott a 160,2 pont felé. A terv szerint a 700. német páncélosköteléknek a 171,3 pont elfoglalása után kellett támadnia; de még mindig nem volt harckész. Ezért a csapat az ellentámadást harckocsi-támogatás nélkül hajtotta végre. 7 órakor a 160,2 háromszögelési pont saját kézbe került, de ott a táma­dás megakadt, mert az ellenség tüzérségi előkészítés után a magyar állásokat lerohanta. 9 óra 45 perckor Boldirevkánál felbukkant a szovjet 150. harckocsi­dandár. Szembetalálkozott vele a 700. német páncéloskötelék, amely­nek sikerült néhány harckocsiját beindítani és felvette a harcot. Az ütközet, amely rövid ideig tartott, a 700. német páncéloskötelék meg­semmisítésével végződött. Csak 4 harckocsija maradt meg, parancs­noka törzsével együtt fogságba került. A szovjet harckocsidandár foly­tatta előretörését, és délután elfoglalta Boldirevkát, majd átlépte a voronyezs-osztrogozsszki főutat. Este a 1784 pontnál állt. A 340. szovjet lövészhadosztálytól délre a 107. lövészhadosztály tá­madott, megerősítve a 86. harckocsidandárral. Ezek a délelőtt folya­mán súlyos harcba keveredtek Galdajevkában a 7. könnyű hadosztály 35. gyalogezredével. Déltájban fel kellett adni ezt a községet is, s az ellenség nyomásának engedve, a 35. gyalogezred Gyevica felé tért ki. Délután már ezért a helységért folyt a harc. A 7. könnyű hadosztály súlyos helyzetére való tekintettel a hadosz­tályparancsnok engedélyt kért a IV. hadtest parancsnokától, hogy a Potudany déli partjára vonulhasson vissza. Erre azonban csak a had­seregparancsnok adhatott engedélyt. Kezdeti habozás után Jány meg­adta az engedélyt. Ez azonban azt jelentette, hogy az ellenség által a védőállásban ütött rés déli sarokpillére feladásra került. A hadseregparancsnok még egy másik fontos parancsot is kiadott, mégpedig vezérkari főnökének előzetes tudta nélkül. A III. hadtest vezérkari főnökének javaslatára megengedte, hogy a 20. könnyű had­osztály jobbszárnyát kanyarítsa hátra a Sztorozsevojétól délnyugatra

Next

/
Oldalképek
Tartalom