Hermann Róbert: A rendőrminiszter és a Zichy- gyémántok - Fejér Megyei Levéltár közleményei 17. (Székesfehérvár, 1994)

A rendőrminiszter

hogy köztük vannak a Zichy Ödön ingóságai is. Duschek némileg furcsállta a dolgot, hiszen a rendőri hivatal néhány órával korábban még elég erőt érzett magában e ládák Debrecenbe szállíttatására. Ettől függetlenül intézkedett a ládák Szolnokra szállíttatásáról, majd - miután Szolnokon senki sem tudakozódott azok után - immáron tengelyen to­vábbvitette azokat Debrecenbe. Szolnokon nemcsak Duschek intézke­dett az államjavak továbbszállíttatása ügyében, hanem Madarász is, e ládák azonban elkerülték figyelmét. Találkozott viszont Salamonnal, s ez utóbbi futólag, szóban tett jelentést eddigi eljárásáról. Madarász 1849. január 7-én érkezett meg Debrecenbe. Másnap a rendőri hivatal két munkatársa, Nagy Gusztáv (Ágoston) és Nyiri Józsa (utóbbi Madarász egyik legbensőbb bizalmasa) megjelentek a pénzügyminisztériumnál, s visszakérték a Zichy-ingóságokat tartal­mazó ládákat. Duschek átadta, s a két kiküldött az Országos Rendőri Hivatal új székhelyére, a Cegléd utca 2. szám alatt lévő Kis-Orbán­házba szállíttatta a sértetlen pecsétekkel ellátott, lezárt és - a szállítás viszontagságai miatt némileg megereszkedett - zsinegekkel átkötött ládákat és szekrényeket. Az értékes szállítmányt maga Madarász vette át, s a ládákat saját hálószobájába vitette. Ezek aztán ott is maradtak március 7-éig. 27 A rendőrminiszter Madarász László nem tartozott a korszak népszerű politikusai közé. Személyes adottságai sem voltak szerencsések: „.. .nagy szakál­lú, kis termetű, mozgékony s vickora kis gyalog ember" - jellemezte egy országgyűlési tudósító 1848 nyarán. 28 Egy politikai ellenfele, Fiáth Ferenc ellenben így ír róla emlékirataiban: „Kis férfiú, de igen szabá­lyos vonású, szép alak, erőteljes, csengő hang - gyönyörű nyelvezet, erős logikai érvelés, élénk előadás, gunyoros modor, megtörhetlen bátorság, hogy ne mondjam, vakmerőség: ezek voltak főtulajdonai, melyeknél fogva mindig rokonszenvre, sőt, lelkesedésre számíthatott". Szónoki tehetségét egyenesen Kossuthéhoz hasonlítja. Fiáth ehhez még megjegyzi, hogy Madarász László „nem élt jó erkölcsi hírben". 29 Jósika Miklós szerint „kisded, elég száraz férfiú, éles vonásokkal, melyeknek feltűnően barna árnyalata, s a sűrű fekete szakáll, mely állát körözte (...) keleties kifeje­zést kölcsönöznek: de valami félelmetes és tekintélyt adó az egész csinos emberkében nincsen, s arca nyugodt állapotban inkább jóindulatú, mint haragos kifejezéssel bír". i0 Apró termete miatt kortársai szívesen élce-

Next

/
Oldalképek
Tartalom