Hermann Róbert: A rendőrminiszter és a Zichy- gyémántok - Fejér Megyei Levéltár közleményei 17. (Székesfehérvár, 1994)

Jegyzetek

Jellacicra vonatkozó sok iratok megfordulván kezemen, de Zichyé soha. Talán a sok biztos közül másnak adatott az át". MOL OHB 1849: 2407. és 3273. MOL ORPO 1848:240. Bár a főváros első közigazgatási egyesítésére csak 1849 júniusában került sor, a kortársak már ekkor is így használták annak nevét. Jelentés és Iratok I. (Duschek márc. 22-i jelentése, fogalmazványa MOL PM PO 1849:3251., másolata uo. ORPO 30/215., közli Takács 194-195.), és III. (Madarász márc. 24-i jelentése, két fogalmazványa MOL ORPO 1849. 30/216. a-b., közli Takács 168-169.), Salamon Sándor 1849. ápr. 16-i nyüatkozata (ORPO 1849. 30/285.) és az államügyész vélemény, uo. IM Áü. 11. kútfő, Madarász László 1878. máj. 15-i levele Madarász Józsefhez, közli Madarász 488^190. Alföldi Hírlap, 1848. júl. 23. Országgyűlési daguerrotyp. Közli Jókai 2/A. 489. Fiáth I. 168-169., 215-217., 227-230. Jósika Miklós: Egy magyar család a forradalom alatt. 3. kiadás. III. k. Bp., 1897. 222. KLÖM XII. 606. KLÖM XIII. 504-511. F. Kiss Erzsébet 249-254. Mészáros Károly önéletrajza. S. a. r. Csorba Csaba. Debrecen, 1974. 55., Vértesy 243., 314. Vukovics 28-29. Mészáros I. 234., 236., 245. és II. k. 20-21. o. Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány. A Blackwell által összeállított jellemrajzok. (Batthyány Kázmér jellemrajzainak Joseph Andrew Blackwell által átdolgozott szövege, Hangené Wagner Zsuzsanna fordításában). A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 27. k. Pécs, 1982. 168. Beksics 96-97. Kemény 339-340., Beksics 67-68., 75-77., Kovács: Békepárt 5558., Kazinczy 94-95. Duschek 284., Iratok I., és Duschek 1849. márc. 6-i átirata Madarászhoz. Fogalmazványa MOL PM PO 1849:2606., tisztázata uo. ORPO 30/183.b., közli Takács 176. V. ö. Jókai 2/B. 267. MOL PM PO 1849:2510. MOL PM PO 1849:2606., uo. ORPO 1849. 30/183 a-b. mindkettőt közli Takács 176.