Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)

Az olvasóegyletek Székesfehérváron és Fejér megyénbe - A Fejérvári Casino (1838-1849)

jes időszakot vizsgálva csak 15%-ot tesznek ki. Szembetűnő, hogy a választmányt és az igazgatókat tekintve is nagyjából ez az arány: az ötvenhat személyből öt polgár, két egyházi személy, három arisztokrata, a többiek valamennyien vármegyei és városi hivatalt viselnek. (L. a Függelékeket.) A kaszinó tagsága nemcsak társadalmi helyzetét, hanem politikai nézeteit tekintve is sokszínű, hiszen a liberális reformerektől a legkonzervatívabb kormánypártiig megtalálható minden árnyalat köztük, még a főnemesség közül is (pl. Batthyány Kázmért és Cziráky Antal országbírót tekintve), sőt a vizsgált időszakon belül is változnak a nézetek és mozognak jobbra vagy középre, mint Fiáth Ferenc esetében. A nemesi kaszinó számos tagja más egyesületek, csoportok munkájában is részt vett. A már említett polgári kaszinónak is többen voltak tagjai, elsősorban az ügyvédek, orvosok, kereskedők, de a városi magisztrátus több tisztségviselőjét is megtaláljuk a névsorban. (Haáder Pál polgármester például 1839 első félévében a polgári kaszinónak is igazgatója volt.) Összesen hetvenhárman voltak tagjai mind a kettőnek. Az 1840 nyarán alapított Fejér Megyei Olvasótársaságnak mindjárt az indulás évében 67 közös részvényese lett (a vizsgált időszakban 99 összesen). Jól felszerelt, közel ötezer kötetes könyvtára - feltételezésünk szerint - jó néhány tagot véglegesen elhódított a nemesi kaszinótól. Huszonnyolcan viszont mind a három egyesületbe beiratkoztak, a legaktívabb polgárok és köznemesek. Az 1839-ben alakult városi Szépítő Bizottságnak, amely fő céljául „a város jobb állapotba helyezését és jövedelmének többítésé"-t tűzte ki, szinte valamennyi tagja a kaszinói életnek is aktív részese volt.

114 1842 áprilisában alakult meg a hazai ipart támogató Honi gyapjú szöveteket viselő egyesület, a tolnai és a komáromi után harmadikként a Dunántúlon.

115 Ennek támogatói is megtalálhatók a kaszinóban. Ugyancsak 1842-ben jött létre a megye déli részén, Alsó-Alapon a Ló versenyző Társaság (másképpen Lovardái Egyesület), amely első versenyét október 4-én rendezte meg. így Alap „a környékbeü nemesek gyűlhelye lett s itt vitatták meg a politikai és hazafias kérdéseket, a közügyeket, s így készültek a megyegyúlésekre.

5,116 A nemesi kaszinó nyolc tagja is megtalálható a 28 tagú társaságban, így Aichmajer József, Csapody Pál, Fiáth Ferenc, ifj. Pázmándy Dénes, Ritter József, Salamon Elek és Zsigmond, valamint gróf Zichy Aladár.