Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)
Bibliográfia - Jegyzetek
220 A németországi kaszinók, amelyek bizonyára például szolgáltak a magyarországiaknak is, a XIX. században súlyt fektettek a szórakozásra is (tánc, kirándulás stb.), s ezt alapszabályaikban is rögzítették. (V. ö. J. Ormrod: Bürgerliche Organisation und Lektüre in den literarischgeselligen Vereinen dei Restaurationsepoche. 123-124. p.) 221 További elemzést érdemelne, hogy a nemesi és arisztokrata családok között hogyan fonódnak össze a rokoni szálak, s miképp fedik el a felfogásbeli - vagy inkább elvi - különbségeket. 222 Nyilván Mérey László más anyagi lehetőségek birtokában gyarapította könyvtárát, mint Madarász József. 223 Nem volt ritka eset, hogy jelentős orvosi könyvtárat gyűjtöttek nem-orvosok: mint például Barkóczy László is, vagy mint a XVIII. századi kassai városi könyvtár (v. ö. Kassa város olvasmányai 1562— 1731. Szeged, 1990. 183-187. p.) 224 A német, a latin és angol, a francia, az olasz könyvek azonosítását is megkíséreltük; ezek alapján vontuk le következtetéseinket. 225 Elsősorban Nagyszombatból, illetve Budáról, Kassáról, Pestről, Pozsonyból. - Meglepetés volt számunkra, hogy Hartleben milyen sok francia könyvet adott ki (párizsi impresszummal). 226 így például J. Barclay: Argenis [Roma, 1621?], Gerhardus: Fürstliche Tischreden. (Basel, 1642-1645), Biblia sacra (Amszterdam, 1639), valamint egy Frisius-szótár. Lásd a függelékben. 227 „1799: A. von Pázmándi; 1800: Carolus Németh, Bogárd; 1810: Joannes Hollósy... Comit Albensis Major, Alexander Tatay... in Praedio Bogárd, Comitatus Albensis Hung." - Közli Borzsák István: Budai Ézsaiás és klasszika filológiánk kezdetei. Bp. 1961. 196-199. p. 228 V. ö. Komlósi József: Polgári olvasókörök Székesfehérváron a dualizmus korában. 1-2. r. = Fejér m. kvt. 1987. 1. sz. 56-68., 2. sz. 43-54. p. 229 Ld. Kégli Ferenc: A székesfehérvári városi könyvtár kialakulása és fejlődése 1893-tól 1919-ig. = Fejér m. kvt. 1985. 2. sz. 35-47. p.
