Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)
A Fejér megyei olvasótársaság
Bemerkungen und Vorstellungen in Bezug auf das Königreich Ungarn-nal, 200 folytatva Ignaz Sonnleithner A kereskedéstudomány tanító könyvével 201 és Horváth Mihály Az ipar és kereskedés története Magyarországban-jával. 202 A pénzügyi kérdéseket tárgyaló művek is jelen vannak. Igen gazdag - nagyságát tekintve a szépirodalommal vetekszik - a történeti irodalom: felöleli a magyar és a világtörténelmet szinte valamennyi nyelven. Az ókor, a népvándorlás kora, Bizánc, a középkor és az egyes országok újkori története mellett igen sok forráskiadvány is rendelkezésre állt, a régiektől kezdve a XIX. századiakig. 203 Kiemelt helyet foglal el természetesen a magyar történelem, de jelentős az oszmán-török birodalomról, Cseh- és Lengyelországról, a Habsburg-birodalomról, továbbá a francia forradalomról és a napóleoni háborúk koráról szóló irodalom is. Néhány művel a „res militaria" is képviselve van. 204 Itt csak néhányat sorolunk fel; Archenholz: Annalen der brittischen Geschichte; Everett: Geschichte von Amerika; Fessier: Geschichte der Ungarn; Gibbon: Geschichte des römischen Reiches; Girtanner: Französische Revolution; Iselin: Das alte Rom; Milot: Universal Historie; K. Rotteck: Allgemeine Geschichte vom Anfang der historischen Kenntnis bis auf unsere Zeit (8 db); Thiers: Geschichte der französischen Revolution. A magyar történetírók közül Anonymust, Kézai Simont, Oláh Miklóst, Bél Mátyást és Pray Györgyöt emelném ki (ez utóbbinak szinte valamennyi műve megvan), de megtaláljuk Benczúr József, Cornides Dániel, Desericzky Imre, Fasching Ferenc, Kaprinay István, Katanchich Mátyás, Katona István, Kazy Ferenc, Kéry Ferenc, Kovachich Márton György, Otrokocsi Foris Ferenc, Palma Károly Ferenc, Schmitth Miklós, Timon Sámuel stb. munkáit is. Imponáló mennyiségben fordulnak elő az életrajzok és életrajzgyűjtemények a történelem nagy alakjairól: így Szkander bégről, Lorenzo de Mediciről, II. Józsefről, Nagy Frigyesről, Nagy Péterről; a magyar történelem nagyjairól (Mausoleum regnum hungariae), igen sok mű szólt Napóleonról (például Norvins Histoire de Napoleon-ja 16 db!) és a kor jelentős személyiségeiről (pl. Blanchard: Neuer Plutarch; Dizmann: Berühmteste Staatsmänner unserer Zeit; Joseph Hormayr: Österreichischer Plutarch stb.), vagy a történelem hírhedt alakjairól. 205 Jelentősnek mondható a memoárirodalom [Retz bíboros (1613-79), Talleyrand (1754-1838) emlékiratai], de az olvasók kézbe vehet-