Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)

Kulturális élet Székesfehérváron a XIX. század első felében - A közművelődés színterei (színház, zenei élet, könyvtárak)

akik előfizetésükkel (prenumeráció) hozzájárultak ahhoz, hogy fontos magyar nyelvű művek megjelenhessenek.

51 1796-ban Gyöngyösi István „Költeményes maradványai"-ra például öt Fejér megyei előfizető jelentkezett.

52 1811-ből találunk adatokat arra, hogy a székesfehérvári kispapok Farkas Imre növendékpap buzdítására száz forintot gyűjtöttek össze Berzsenyi Dániel verseinek megjelentetésére.

53 A korabeli folyóiratok élőfizetői között is számos Fejér megyei és székesfehérvári nevet találhatunk, így például a Tudományos Gyűjteményre 1828-ban Hamza György, a teológia első éves hallgatója, Horváth István Fejér megyei szolgabíró, Jankovich József királyi tanácsos, Kazai István táblabíró, Marich István Dénes, Majer József plébános, (ináncsi) Papp Mihály lovasberényi református prédikátor, Ürményi Ferenc és Maximilian, valamint a Fejérvári Királyi Gimnázium fizetett elő. Az előfizetők száma 1830-tól egyre nő: 1834-ben 23; 1837-ben is még 18, majd 1838-tól, a kaszinók megalakulása után, 5-6 előfizetőre esik vissza. Ennek nyomán nem csodálkozhatunk azon, hogy Huszár Károly sárbogárdi táblabíró tervezett folyóirata

54 kellő számú előfizető hiányában - csupán 19 érdeklődő akadt - sohasem indult meg. Székesfehérvár városának és a vármegyének irodalompártolására is számos adatunk van a reformkorból.

55 I. 4. A közművelődés színterei (színház, zenei élet, könyvtárak) A XVIII. században megtalálhatjuk már a színházi élet kezdeményeit Székesfehérváron; a jezsuita gimnáziumban, ahol iskoladrámákat adtak elő 1732 és 1771 között, „az előadás nyelve általában a latin volt, de néhány évben" magyarul és németül is játszottak.

56 1769-ben és 1774-ben Felix Berner (1738-1787) gyermektársulatának fellépései bírnak nagy jelentőséggel.

57 A századforduló táján Philip Brandt (1790, 1794), Alois Czibulka, Hoffmann, Gabriel Karner (1804) és Lorenz Gindl (1808) operatársulata vendégszerepelt.

58 1808-tól, közel tíz éven át működött - jóval szűkebb körű közönség előtt - a székesfehérvári papnövendékek „Színjátszó társasága", akik a magyar nyelv és a magyar nyelvű színházi kultúra ápolása érdekében mutattak be magyar és külföldi színműveket a farsang utolsó napjaiban.

59 A XIX. században Kultsár István társulata volt az első magyar nyelvű színtársulat a városban (1813 októberétől). A szabad királyi város és a vármegye közös erőfeszítésének köszönhetően 1818-ban megalakult a Székesfehérvári Nemzeti Színjátszó Társulat, amely hét esztendeig állt fenn. Itt került először bemuta-