Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)
A Fejér megyei olvasótársaság
A könyvtár szakkönyvei, még ha bizonyos rétegeiben elavult tudományos irodalmat is tartalmaztak, a tagság speciális szakmai igényeit is kielégíthették. A tagság összetétele (a liberális, sőt radikális köznemesek mellett az arisztokrácia, a papság és a polgárság képviselői is jelen vannak) arra utal, hogy a zöm valóban az olvasásra szövetkezett, amikor belépett a társaságba. 221 A fennmaradt három könyvjegyzék és a fennmaradt könyvtár-töredék vizsgálatából leszűrhető, hogy a köznemesi könyvtárakban elsősorban a folytonosság, a hagyományőrzés dominál. Az „idősebb nemzedék" (Madarász Gedeon vagy Soós Imre) könyvtárában többnyire magyar nyelvű irodalom található s mellette néhány latin nyelvű klaszszikus. A fiatalabbak gyűjteményeiben már a frissebb német (kevés francia) nyelvű irodalom is jelentkezik a kortárs magyar irodalom mellett. 222 Az értelmiségi rétegek feltételezhető könyvgyűjteményei nagyobbak és jelentősebbek, mint gondoltuk; némely esetben - mint például a kémiai-alkémiai, botanikai vagy orvostudományi könyveket 223 tekintve - egészen speciális gyűjteményekről lehet szó. (A Karácsonytestvérek és mások gyűjtési, irodalom-regisztrálási módszeréről már szóltunk: feltételezzük, hogy mások is hasonló módszerekkel éltek.) A könyvtár anyagának rekonstrukciója során 224 megállapítható, hogy bár az idegen nyelvű könyvek tetemes része Magyarországról származhatott, 225 a kiadványok jó részének megjelenési helye Itáliától Németalföldig, Párizstól Breslauig és Gdanskig, illetve Pétervárig terjed(hetet)t. A német nyelvű anyagban is sok bécsi, brünni, prágai, zágrábi nyomtatvány található, és persze számos lipcsei is. Szembetűnően magas az Otto Wiegand által kiadott művek száma. Az is megállapítható, hogy a XVII. század elejétől kezdve vannak nyomtatványok 226 a társaság könyvtárában, s igen jelentős a XVIII. századi irodalom aránya is. Nem zárható ki, hogy a tagok (vagy rokonaik, elődeik) külföldi tanulmányaik során juthattak könyveikhez (alaposabb kutatás nélkül is több Fejér megyeit találtunk a göttingai egyetem hallgatói között 227 ). Ennek módszeres vizsgálata fontos adatokat szolgáltatna a kor szellemi mozgalmainak megismeréséhez. A jövőben újabb adatokkal szolgálhat a magánkönyvtárak vizsgálata is (elsősorban a hagyatéki, árverési iratanyagok, illetve a megye könyvtárai régi könyvanyagának possessorbejegyzései). Erre dolgozatunkban nem tettünk kísérletet.
