Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)

A Fejér megyei olvasótársaság

ték a tudósok életrajzait (Bibliotheca Septentrionis eruditi... Lipsiae, 1699.) is. A történelmi segédtudományok (diplomatika, genealógia, numizmatika) körébe sorolható müveket is

206 szép számmal találunk. A kor jelentősebb lovagrendjeiről, kitüntetéseiről számos könyv volt az állományban. Több statisztikai és földrajzi tárgyú mű is megtalálható volt az olvasótársaság könyvtárában. A magyarok közül Fényes Elek, Magda Pál, Schwartner Márton, Vályi András, a külföldiek közül Galetti (Allgemeine Weltkunde, 22 db), Geographisches Lesebuch (42 db), Meyer's Universum... (12 db), Müller (Neueste allgemeine Geographie, 5 db) és a Handwörterbuch Weltall (79 db) c. munkák emelhetők ki fontos szakkönyvekként. Ezeken kívül számos útleírás és útirajz (a kor legnépszerűbb műfaja volt!) szerepel az állományban, közel százhúsz cím három-négyszáz kötetben, elsősorban németül,

207 köztük a legolvasottabb magyar szerzők művei (Bölöni Farkas: Utazás Éjszakamerikában; Hrabovszky Dávid: Utazási rajzok Némethonban; Szemere: Utazás külföldön; Tessedik: Utazás Franciaországba) és természetesen térképek, atlaszok és útikalauzok. (A régebbi irodalomból megvolt H. Schedel Liber chronicarum, Honterus János Rudimenta cosmographica és S. Münster Cosmographia universalis c. műve.) Igen gazdag a természettudományos - matematika, fizika, kémiaalkémia, mineralógia, botanika, zoológia - irodalom, melyet elég nehéz a mai fogalmaink szerint besorolni. Az orvostudományi és gyógyszerészeti könyvek meglepő mennyiségben, szinte a teljes orvostörténetet felölelve voltak jelen. Fellelhetjük az arab (Averroës, Avicenna, Ibn Butlan, al-Zahravi), a görög (Aszklepiadész, Galénosz, Hippokratész), a középkori (Helfritiusz) és az újkori orvostudomány valamennyi jelentős és jelentéktelen alakjának műveit: így a XVI. századból Prospero Borgarucci és Vesalius anatómiai műveit, a XVII. századból a híres leideni profeszszor, Boerhaave több munkáját, az angol Sydenham és Harvey, a francia Hecquet, a német Leonard Fuchs, a svájci Zwingerek (Zuingerus), a XVIII. századból a svájci A. Haller, az osztrák Plenck, a német Hufeland, Struve stb. könyveit. Igen sok munka nem azonosítható, mert a katalógusban hiányzik a szerző neve. A XIX. század külföldi és magyar orvosainak könyvei, disszertációi mellett jelentős számban voltak képviselve a könyvtár állományá-