Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)

A Fejér megyei olvasótársaság

III. 3. Szervezeti élet Az egyesület évente két alkalommal tartotta meg közgyűlését ugyanúgy mint a kaszinók - „Sz. György és Dömötör napi vásárok vasárnapján, reggeli 10 órakor" Székesfehérvárott. A nemesi kaszinóhoz hasonlóan a sajtóban hirdetésekkel is emlékeztették a tagokat az eseményre, közölve a tárgyalandó napirendet is.

158 Kezdetben csak a rendelkező tagoknak volt szavazati joga, de az 1841/42. évben már módosították ezt a szabályt: ezen túl a rendelkezők két szavazattal bírtak. A döntéseket szótöbbséggel hozták, titkos szavazással. A közgyűlések nyilvánosak voltak, azon bárki részt vehetett, sőt a jegyzőkönyvekbe is betekinthetett. A választmány kezdetben 25 tagból állott: 3 elnökből és 22 tanácsnokból. Ez utóbbiak közül kerültek ki a tisztségviselők is: két jegyző, egy (1842-től három) ügyvéd, egy „pénzőr", három pénztárnok (1840-ben volt két ún. pénzszedő is). Az 1842/43. egyesületi évben, amikor a kültárak megkezdték munkájukat, a központi pénztárnokon kívül öt helyi pénztárost is választottak, a választmányi tagok száma pedig 37-re emelkedett. Legnagyobb meglepetésünkre az első két évkönyvben nincs nyoma könyvtárosnak a vezetőségben, noha Madarász József emlékirata, naplója szerint „csőszibeli Márkus István" volt az első könyvtárosa az egyesületnek. Madarász ugyanakkor megfeledkezik Czigány Györgyről, aki 1842/43-ban volt központi könyvtárnok, de említi Fekete Jánost, aki 1843/44-ben töltötte be ezt a tisztséget.

159 A harmadik évtől kezdve azután egy központi és hat fiókkönyvtárost választottak. 1843/44-ben a tisztségviselők „hivatalnokok" megjelöléssel szerepelnek tizenöten; a „tanácsnokok" huszonegyen, az elnökök továbbra is hárman vannak. A szabályok nem korlátozták a tisztségviselők újbóli megválasztását, amint azt a polgári kaszinónál láttuk, de ritkán fordult elő, hogy valakit háromszor egymás után megválasztottak volna ugyanarra a tisztségre. A választmány havonta tartotta üléseit, de határozatot csak akkor hozhatott, ha legalább két tagja jelen volt. III. 4. A könyvtár működése A könyvtár használatát az alapszabály igen röviden szabályozta, a részletek kidolgozását a választmányra bízták. így azt, amit a könyvtárról tudunk, az alapszabályból, a pénztári számadásokból, a fennmaradt néhány dokumentumból és könyvekből, valamint az állomány nyomtatott katalógusából tudjuk, illetve ezekből következtettünk rá.