Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)

Kulturális élet Székesfehérváron a XIX. század első felében - A társasélet színterei (kávéházak, bálok, szalonok)

A XVIII. században keletkezett városi gyűjtemények „közül a jezsuita könyvtár volt a legrangosabb, szellemi kisugárzásában a legjelentősebb, a ferences téka pedig a leghosszabb életű. Eltűnésük a város könyvkultúrája szempontjából kétségkívül hátrányos hatású volt. Sokáig kellett még várni, míg a XIX. század folyamán kialakult a ciszterci gimnázium értékes tanári szakkönyvtára."

76 A főgimnázium tanári könyvtáráról a XIX. század elejéről vannak adataink (már a ciszterci rend időszakából): ezek szerint „Dréta Antal, pásztói apát és zirci adminisztrátor, hogy a tanítás munkája igazán mélységes alapokon nyugodjék, gondoskodott hasznos könyvekről. Még 1813-ban megvette a székesfehérvári ház számára Paintner Mihály prépostnak és főigazgatónak mintegy 5000 könyvből álló jeles bibliotékáját."

77 Meg kell említenünk a korszak másik jelentős „szakkönyvtárát", a vármegyei levéltár könyvtárát is. „A levéltárosok munkájához szükséges történeti, jogi, igazgatási jellegű kézikönyveket tartalmazó gyűjteménynek Székesfehérvárott is léteznie kellett már az első levéltárosi állás megszervezésétől, a XVIII. század végétől kezdve." Ma már nagyon nehéz lenne rekonstruálni a régi vármegyei könyvtárat, de igen sok könyv található belőle az utód, a Fejér Megyei Levéltár könyvtárában. „A levéltár könyveiről nincsenek régi nyilvántartások, de az iratanyagban találhatunk régi könyvajándékokra, előfizetésekre vonatkozó adatokat."

78 A városban nyilvános könyvtár nem volt korszakunkban. Történt ugyan kísérlet erre: 1818-ban Ybl József helyi kereskedő „azt kérte, hogy a cenzúra által engedélyezett könyveket, tankönyveket bizonyos használati díjért az egész megye olvasóközönségének kölcsönözhesse. A fehérvári tanácsnak [nem] volt ellenvetése, de a helytartótanács nem adta meg a szükséges engedélyt."

79 A papnevelde könyvtáráról, amely a karmelita rendház könyvtárának „romjaira" épült, nem sokat tudunk. (A növendékpapság könyvtáráról a II. fejezetben szólunk.) I. 5. A társasélet színterei (kávéházak, bálok, szalonok) A Székesfehérváron megforduló reformkori utazók

80 - már ha betértek ebbe a kisvárosba - a századforduló táján a Fehér Nyúlhoz (Zum Weissen Lampel) címzett vendégfogadóban nagy éttermet, biliárdszobát és tizenegy vendégszobát találhattak.

81 Egy nemzedék múltával, az 1830-as években a Fekete Sas fogadó volt a fiatalok összejöveteli helye. Jó közönsége volt a Fehér Kereszt vendégfogadónak is. A