Lánczos Kornél 1893-1993 - Megyei Levéltár közleményei 15. (Székesfehérvár 1989)
Abonyi István: Lánczos Kornél eredményei a relativitáselmélet területén
F - d x F = 0 es a F = o ahol F = ($ v <(> 2 ,<jO és 3 = ö 1( 9 2 ,9 3 ). Tehát a valós és a képzetes részeket a komplex egyenletben szétválasztva F - cVxH = 0 + cVxif = 0 VE = 0 V/7 = 0 adódik. A konklúzió: a forrásmentes elektromágneses erőtér Maxwell-egyenletei egy jól választott kvaterniófüggvény differenciálhatósági feltételeiként jelennek meg a Minkowski-világban. Lánczos erre alapozva még kifejti a kvaternió-elektrodinamika (mint relativisztikus elektrodinamika) főbb megállapításait, például a Laplace-Poisson-egyenletre és a potenciálfüggvénynek a ponttöltés helyén mutatott szinguláris viselkedésére vonatkozóan. Lánczos eredményének az a jelentősége, hogy megmutatta, a négydimenziós Minkowski-világ geometriai tulajdonságai tükröződnek a Maxwell-egyenletekben. A tagadhatatlanul bizarr meglátás most már érthető módon nem találkozhatott sem Tangl Károly, sem Fröhlich Izidor érdeklődésével, ezért kellett Lánczosnak a fiatalabb Ortvayhoz fordulnia. Pedig a Heaviside-féle kvaterniókat már maga Maxwell is alkalmazta a Treatise'-ban. Később pedig kiderült, hogy a kvaterniók a Lorentz-csoportnak a négyesvektorokéval izomorf ábrázolásai. A kibontakozás: Lánczos a maga módján feltárja az általános relativitáselmélet tartalmát. A doktori értekezés után Lánczos figyelme az általános relativitáselmélet (ARE) felé fordul. A frissen kibontakozó új elmélet bonyolultnak látszó differenciálgeometriai köntöse alatt megtalálni a fizikai tartalmat, ez teszi évtizedekre kíváncsivá. Az ARE, ami Lánczos előtt állt, az alábbiakban foglalható össze távirati stílusban. A téridő geometriai és kronometriai viszonyait a benne tetszőlegesen bevezetett négy x' koordináta segítségével lehet