Lánczos Kornél 1893-1993 - Megyei Levéltár közleményei 15. (Székesfehérvár 1989)

Lánczos Kornél: A tudomány, mint a művészet egyik formája

végén egy kiváló osztrák fizikust, Ludwig Boltzmanní, tény­legesen a halálba kergettek, mivel erősen hitt az atomok léte­zésében. Abban az időben nem állt rendelkezésre semmiféle közvetlen bizonyíték az atomok létezésére, Boltzmann pedig a létezésüket nem tapasztalati, hanem látnoki módon állapí­totta meg. A hőjelenségeket abban az időben már alaposan ismerték. Biztosan tudták, hogy minden esetben, ha súrlódás lép fel, hő keletkezik, valamely mechanikai, kémiai vagy elektromos energia árán. így a hőt az energia bizonyos for­májának tekintették, amelynek meg volt az a speciális tulaj­donsága, hogy az energia egyéb formáivá csak 100 %-nál lényegesen kisebb hatásfokkal lehetett átalakítani. Boltz­mann sokat töprengett ezen a különös tényen, és egy rendkí­vül nyilvánvaló magyarázatot talált, amelyet csak látnokinak nevezhetünk. Úgy képzelte, hogy ha a folyékony vagy szi­lárd testek nagyon nagy számú atomoknak vagy molekulák­nak nevezett kicsi részecskékből állnának - annál ki­sebbekből, mint amit a leghatékonyabb mikroszkóppal még látni lehet - akkor könnyen megérthetjük, mi történik a hője­lenségek folyamán. Tételezzük fel, hogy szöget verünk egy kicsi fadarabba. Látszólag a kalapács kinetikus energiája el­vész, de valójában átalakul a keltett hővé. Miért? Mert a kala­pács kinetikus energiája átalakul a molekuláknak az egyen­súlyi állapot körüli rendezetlen rezgéseivé. Egy rendezett mozgást könnyű a molekulák billióinak rendezetlen mozgá­sává átalakítani, ugyanakkor semmiféle esélyünk nincs arra, hogy ezt a rendezetlen mozgást teljesen visszaállítsuk egy rendezett látható mozgássá. Zseniális intuíciója révén Boltz­mann számára hirtelen világossá vált, hogy miért alakítható át az energia minden formája hővé, ugyanakkor ez a hő miért nem alakítható vissza - csak részben, nem pedig telje­sen - használható energiává. Előzőleg azt állítottuk, hogy a tudomány tényszerű, a művészet pedig látnoki. Ugyanakkor Boltzmannak az atomok és molekulák létezéséről alkotott elképzelése teljesen látnoki volt. Ezzel ésszerűen megmagya­rázott valamit, amit nem lehetett megmagyarázni csupán az ismert tények alapján. Ezek a láthatatlanul kicsi részecskék nem jelentettek többet egyfajta konstrukciónál. Boltzmannt éppen azzal támadták kollégái, hogy olyan fogalmakat hasz­nál, amik fizikailag nem megfigyelhetők. Ma már mindenki

Next

/
Oldalképek
Tartalom