Hollósy-Kuthy lászló: Élményeim a második világháború alatt 1939-1945 - Megyei Levéltár közleményei 14. (Székesfehérvár, 1989)

Jegyzetek (Szabó Péter)

helyezését kérte. Ezt követően megalakította a Nemzeti Akarat Pártját, 1937-ben pedig a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot. 1938. és 1940. között börtönbüntetését töltötte. Szabadulása után létrehozta a Nyilaskeresztes Pártot. 1944. október 15-én puccsal, német közreműködéssel átvette a hatalmat és november 4-én „nemzetvezetővé" választatta magát. 9. 1934. október 9-én Marseille-ben a Belső Macedón Forradalmi Szervezet terroristája meggyilkolta Sándor jugoszláv királyt és Barthou francia külügyminisztert. A csoport kapcsolatban állt a horvát Usztasa Szervezettel. A gyilkosság egyes szálai Magyarországra vezettek, mivel a merénylő társai, három horvát usztasa korábban magyar területen, a jugoszláv határ menti Jankapusztán nyert kiképzést. A magyar kormány egyébként már az 1920-as évektől támogatta - főképpen anyagilag - a horvát szeparatista törekvéseket. A Népszövetség 1934. december 10-i ülésén hozott határozata a nagyhatalmak nyomására csak a felelősök felkutatására és megbüntetésére kötelezte Magyarországot. A „marseille-"i ügy tehát viszonylag hamar lezárult, azonban addig a magyar kormány és a hadsereg nehéz napokat élt át. 10. Pontosabban Darányi Kálmán miniszterelnöknek 1938. március 5-én Győrött elhangzott hadseregfejlesztési programbeszéde és még ezen év szeptemberi, a magyar fegyverkezési egyenjogúságot elismerő bledi konferencia után indult meg, a nyílt fegyverkezés jegyében a királyi honvédség nagyarányú, főképp mennyiségi fejlesztése. 11. Horthy Miklós (Kenderes, 1868. 06. 18.-Estoril, 1957. 02. 09.), hivatásos tengerésztiszt, politikus. Az Osztrák-Magyar Monarchia folttájának utolsó főparancsnoka, mint altengernagy. 1919. május 30-tól 1919. július 12-ig a szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminisztere, majd a Nemzeti Hadsereg fővezére. 1920. március l-jétől Magyarország kormányzója, s az államfői tisztet 1944. október 16-ig töltötte be. Ezt követően családjával együtt német védőőrizet alá helyezték. A nürnbergi perben tanúként hallgatták ki. 12. Kárpátalja megszállására Csehszlovákia felosztása után, német engedéllyel 1939. március 15-től került sor. A mozgósított szegedi V. hadtest nem vett részt ebben az akcióban, hanem Románia felé biztosított. 13. Nagy Jenő (Németújvár, 1898. 12. 31.-Budapest, 1944. 12. 08.) hivatásos katonatiszt. A Kiss János altábornagy által vezetett katonai ellenállási mozgalom vezérkari főnöke. 14. A Magyarországra menekült lengyelek legmagasabb létszáma egy 1939. október 11-i összesítésben olvasható: 40 382 fő. Ebből 39 502 katona és 880 polgári személy volt. Ezután számuk már csökkent. (Hadtörténelmi Levéltár, Honvédelmi Minisztérium) továbbiakban: HL, HM (Ált. 21. oszt. 5041386/1939). 15. Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893. 09. 16.-Princetown, 1986. 10. 22.) a szegedi egyetem tanára, vegyészeti intézetének igazgatója. 1937-