Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei - Megyei Levéltár közleményei 13. (Székesfehérvár, 1989)

Bevezetés

1626-ban Komárom megyéhez, majd 1648-ban Veszprém megyéhez csatolták. 1690-ben jelentek meg a Hochburgok, mint Csurgó birtokosai, a 18. század közepétől pedig házasodás révén a Perényi család szerezte meg a falut. 1834-től 1945-ig a Károlyi család tagjai voltak a község nagybirtokosai. A település határához több külterületi lakott hely tartozott az elmúlt 2-3 évszázadban. Ezekről még esik szó a jegyzetben. A falu történetéről bővebben olvashatunk a Fejér Megyei Történeti Évkönyvek 16. kötetében. A következőkben az egykori csurgói uradalom, de inkább a község határának történeti-földrajzi helyneveiről esik sző. A tanulmány Fehérvárcsurgő történetének legrégebbi forrásaitól követi nyomon a falu helyneveinek változásait. Ezeknek a többsége törvényszerűen a telekkönyvezések során keletkezett a 18. század végétől. Szerepel a feldolgozásban több olyan földrajzi név is, amely napjainkban nem Fehérvárcsurgó határával kapcsolatos. Nem maradhatnak ki a sorok közül Rákhegy jelentősebb elnevezései, továbbá a népi mondákkal teleszőtt Vaskapu, vagy a tekintélyes kősziklái révén híressé lett Tatárhegy. Ezek a területek 1966-tól a szomszédos Kincsesbánya határát képezik ugyan, de korábban több évszázadon át a Fehérvárcsurgóval kapcsolatos történelmi események színterét jelentették. A felkutatott helyneveknek különösebb népies változatai nem alakultak ki Fehérvárcsurgón, ezért a feldolgozásban ezeket nem érintjük. Nagyon valószínű, hogy anyagias szemléletű világunkban egyre kevesebb energia és figyelem jut a hasonló szellemi örökségek összegyűjtésére és feldolgozására. A tanulmány e gondolatból fakadó belső kényszerből született, és azzal a reménnyel, hogy talán érdekes olvasmányul szolgál a helybelieknek.