Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei - Megyei Levéltár közleményei 13. (Székesfehérvár, 1989)

Bevezetés

Bevezetés Fehérvárcsurgó Fejér megye észak-nyugati részén, Székesfehérvártól mintegy 15 km-re fekszik. A többutcás, szórt települést Bodajk /4 km/, Gúttamási /4 km/, Kincsesbánya /4 km/ és Magyaralmás /4 km/ fogják közre. A településre a megyei székhelyről a Bakonycsernye és Zirc és alkalmanként a Mór felé közlekedő autóbuszokkal,közel 20 perces út után juthat el az utazó. A falu egy része a Bakony észak-kelet felé alacsonyodó lépcsőjén épült, nagyobb része pedig a Móri-árok sík területén helyezkedik el. Határára a változatos felszín a jellemző, természeti szépségét ez mellett változó növényi kultúrája, nem utolsósorban a műemlékei és rendezett belterülete fokozzák. A település előnyére szolgál a víztározó, a Gaja-völgy, a közelebb eső Üreghegy, továbbá a távolabbi Várhegy festői panorámája, mindez a turisták sokaságát vonzza Fehérvárcsurgó területére. Megfelelően kialakítva az egykori Károlyi kastély és ennek környezete szintén felbecsülhetetlen értéke lehetne a falunak. Ezek helyreállítása meghaladja a község anyagi erejét. A régi falusi házak és az egyre szaporodó modern vonalú lakóépületek békésen férnek meg egymás mellett, ez utóbbiak a település megtartó erejét érzékeltetik. A mai falu arra az Árpád-kori településre épült, amelynek nagy része elpusztult a török hódoltság alatt. Ez a helység a keresztesek birtokaként szerepelt a 14. században. Az 1400-as években a szomszédos Igarral együtt a Csókakői vár tartozékaként jegyezték fel, és ekkor a Rozgonyi család birtokolta. A 16. században Nádasdy Ferenc tulajdonába került, és hosszú időn át ennek az utódai bírták a környező falvakkal együtt.