Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei - Megyei Levéltár közleményei 13. (Székesfehérvár, 1989)
Dűlők nevei
- Nyugati Sóstó: /117/ A név a két Gát közötti rétet jelzi a 9. számú őrház melletti összefolyásig. 1873ban szántók feküdtek itt, amelyeken rendszeresen rozsot és zabot termesztett csak a földek rossz minősége miatt az uradalom. 1883-ban már vegyes művelésű területnek számított, de még a szántók voltak túlsúlyban a dűlőben. - Sóstó keleti: /129/ A Károlyi uradalomnak ilyen néven szereplő szántói, rétje és legelője a mai 9. sz. őrháztól északra feküdtek, a Kis Gáton túli területen. A gyenge minőségű szántók mellett a legelők közepes, savanyú füvet teremtek 1873-ban. • 22. Szabadosok földje: /82/ Lásd 159. szám alatti Csákberényi úton alóli dűlő. Az 1883-as gazdasági iratok szerint a tanítók, református lelkész és a községi jegyző javadalmi földjei feküdtek a Papharaszti út mellett. 222. Szárazrét: /154/ A Nagylapos keleti részén volt található egy 19. század közepén készült úrbéri térkép szerint. Fehérvárcsurgónak ez a területe a keresztesi határ mellett fekszik. A névből arra következtethetünk, hogy a környező rétekhez viszonyítva ez a hely kevésbé lehetett vizenyős. 223. Szérűsmelléki: /76/ A dűlő az Igari 3-as nyugati dűlő egy részét jelentig Papharaszttői délre eső területen. Ugyanez a hely Szérűskert néven szerepelt 1883-ban. 224. Szilasi: /115/ A név által jelzett szántókat a telkesek művelték 1883-ban. A területe szomszédos az egykori ó-guthi szőlőheggyel, ahol Amadé László földesúr engedélyével szőlőtelepítést hajtottak végre a csurgói lakosok 1740-ben. Ez a terület erdős, bozótos hely volt az irtások megkezdése előtt, ugyanez vonatkozik a Szilasi dűlőre is. A névből egy szilfás erdőre következtethetünk, amelynek kiirtása révén jutottak a földművesek szántóterületekhez.