Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei - Megyei Levéltár közleményei 13. (Székesfehérvár, 1989)

Dűlők nevei

Az úttól nyugatra és keletre fekvó, középszerű földeken gabonát termesztettek az 1870-es években. A telkesek szántói feküdtek itt az 1883-as telekkönyv szerint. 214. Papharaszti; /72,73/ 1757-ben Papharaszti bozótos dűlő, 1864-ben Papharasztaljai dűlő, 1857-ben Papharaszt-körüli dűlő. A névvel jelzett terület a hasonló nevű erdő környékén fekszik, amelynek a szélén a Waldhaus /erdei ház/ névvel jelzett épületet találunk 1782-ben. 215. Páskom: /56/ A dűlő a Szilvakúti legelő folytatása a Kövecses hegy irányában. Tulajdonképpen a Birkás dűlő egy részével azonos. A 19. századi iratokban Alsó- és Felső Páskom néven is előfordul. A dűlőnév a latin Pascum -rétet jelentő szóból származik. 216. Pótlék: /60/ A felső pálinkaház melletti területen, ahol az Agyagverem és egy faiskola is feküdt, a telkesek szántői voltak 1883-ban. Ismerünk egy Pótlásföldek néven szereplő dűlőt is 1856-ból, de ennek a helyét nem tudjuk megjelölni. 217. Pörösi: /87/ 1856-ban Peresi dűlő, 1883-ban Pörös, 1979ben Pörös dűlő. "Középszerű földek, minden 3 évben ugaroltatnak, és rendesen trágyáztatnak, gabona és kukoricza alá használtatnak. "-ír ja a dűlőről az 1873-as feljegyzés. 1883-as forrás szerint a telkes gazdák szántóit és legelőit foglalta magában. A Pörösök területén római kori villasor került elő 1961ben, ezekről a leletekről már esett sző az Osones helységnévvel kapcsolatos ismertetőben. A dűlő helyét az 1895-ös katonai térkép Csurgó haraszt névvel jelöli.