Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei - Megyei Levéltár közleményei 13. (Székesfehérvár, 1989)

Dűlők nevei

185. Kereszt: /25 és 98/ A két helyen is előforduld dűlő közül egyik a Gaján túli dűlőben, a másik délebbre, a Bárnevolna szom szédságában található. Az elnevezés 1856-ban és 1883-ban szerepel, ez utóbbi évben a Kereszt dűlő középminőségű földjeit ugaroltatva a telkesek művelték. A területen szántók és szőlők feküdtek a 19. század végén. 186. Kertaljai: /102/ 1856-ban Kertaljai dűlő, 1857-ben Kertekalja, 1881-ben Kertek ajja. A Vermek útjától nyugatra eső, középminőségűnek feltüntetett szántókon gabonát, kukoricát és krumplit termesztettek a telkesek 1873-ban. A dűlőben, a r. katolikus templomtól mintegy 150 méter távolság ra, középkori település maradványai kerültek felszínre az 1950es években. 187. Kétgáti: /130/ Az 1883-ból ismert dűlő a Nyugati Sóstó déli részét jelzi a két Gát összefolyása előtt. 188. Kétrétközi: /47/ A dűlő a Keleti vasút mellékének egy részével azonos. A helynév először 1856-ban fordul elő. 189. Kiskúti földek /100/ Az egykori Gaja pusztától délre fekvő, szántómúvelésű terület a Kiskúttól nyerte a nevét. Szomszédos a Jágerházi dűlővel. 190. Kismalomi: /66/ A 19. század közepén készült úrbéri térkép a Kismalomtól délre eső azon területet jelzi a névvel, amelyre a későbbiekban a Malom utca házsorának felső része épült. 191. Kozmái : /101-103/ A Kertekaljától délnyugatra fekvő és Közép dűlőként is ismert szántók nagy részét a Kozma családok birtokolták a 19. század második felében. Ezek a földek a legjobb minőségűek közé tartoztak az egykori osztálybasorolási jegyzőkönyvek szerint. 192. Körtvélyes: /63/ A dűlő a község belterületén, a Pótlék dűlő pálinkaházától délre volt található 1883-ban.