Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei - Megyei Levéltár közleményei 13. (Székesfehérvár, 1989)
Dűlők nevei
178. I flari 3-as nyomású keleti: /74/ A Papharaszthoz közelebb eső, uradalmi, szántóművelésű terület rossz minőségi földjein rozsot és zabot termesztettek 1873-ban. A Magyaralmási 3-as táblától az országút választja el. 179. Igari 3-as nyomású nyugati: /77/ Az előzőtől délnyugatra eső dűlő jobb minőségű földjei gabonatermesztésre voltak alkalmasak az 1870-es években. Ez a terület, az előző dűlőkkel együtt Uradalmi földekként is közismert volt a 20. század első felében. 180. Ihállás: /1/ Az érdekes elnevezés Fehérvárcsurgő legészakibb határrészét jelöli. 1873-as feljegyzés szerint az Ihállás dűlő középminóségu szántóin rozsot és. zabot volt érdemes vetni. A helynév 1856-ban I.h. állási dűlő, egy évvel később I. állású dűlő néven fordult elő. A helynév egykori birkalegelőre utal. Az "Ih" juhot, az "Ihász" pedig juhászt jelentett egykor a magyar nyelvben. A dűlőt a helybeliek Juhállásnak és a meredek terep miatt Zihálásnak is nevezték. 181. Jágerházi: /104/ A dűlő a Gaja pusztai vadászháztól délkeletre eső területre utal. 1873-ban a következőket olvashatjuk a földjeiről; "Középminőségű szántója rendesen búza alá trágyáztatik, rozsot, árpát, zabot /mindet csak tavaszit/ trágya nélkül is vettetik." A helynév a német "Jager"-vadászt jelentő szóból származik. Itt a közeli kerülőházra kell gondolnunk. 182. Kastély melléki: /124-125/ 1856-ban Kastély alatti uradalmi dűlő, 1883-ban Kastélyi 8-cas dűlő. Nagyobb részét középminőségűnek írták le 1873-ban, amelynek sovány, lapályos homokján zab és rozs termett. A jobb részén felváltva búzát, répát és árpát vetettek.
