Törvényhatósági és községi önkormányzatok V- VI. 1945-1950 - Megyei Levéltár közleményei 12. (Székesfehérvár, 1989)
A tanácsrendszer bevezetését szolgáló tervezetek és szervezeti intézkedések - Az Önkormányzati pénzügyigazgatás államosításának folyamata 1948-1950
A móri járási tiszti értekezleten 1948 júniusában a községi jegyzők is egyértelműen kiálltak az államosítás mellett. A községi elöljáróságot a hatóságok, közületek, intézmények is megkereshették, hogy segítségével a késedelmesen fizető adózókat kötelességük teljesítésére ösztönözzék. E megkeresések nagyobb részének az elöljáróság több okból nem tudott eleget tenni. Egyrészt nem tartoztak hatáskörébe az egyes ügyek, másrészt pedig az egyébként túlterhelt közigazgatás nem lett volna képes az elmaradt tartozások behajtására. Ezért javasolták igen sokan a községi jegyzők köréből, hogy a végrehajtást és általában az adóügyet államosítani kell, és ezzel az elöljáróság, amely a lakossággal állandó érintkezésben van, mentesül a végrehajtási teendők alól. A végrehajtási munka nem volt népszerű feladat az elöljáróságon. Ezzel tisztában volt a felettes hatóság is. Ha pedig az erőszakolt intézkedéseket az elöljáróság hajtotta végre, megszakadt a jó kapcsolat a helyi önkormányzat és a lakosság között; a jegyző nem tudta betölteni hivatását, mert a lakossággal szemben elvesztette a bizalmat. Az 1948 nyarán lezajlott megyei és tiszti értekezletek országszerte kihangsúlyozták, hogy feltétlenül szükséges az adó, a járulék beszedésének, könyvelésének, nyilvántartásának, a hátralékok behajtásának a közigazgatástól való elkülönítése, annak az állami adóhivatalok kezelésébe és hatáskörébe történő utalása. (89) Az államosítás ügyét az MDP Közigazgatási Bizottságának állásfoglalása nyomán határozták meg. Eszerint a Pénzügyminisztérium vegye át a községekben az adóügyekkel foglalkozó tisztviselőket. Azokban a községekben, amelyekben önálló adóügyi jegyző nem volt, oda új állást kell szervezni.
