Törvényhatósági és községi önkormányzatok V- VI. 1945-1950 - Megyei Levéltár közleményei 12. (Székesfehérvár, 1989)

A községi önkormányzat feladatai 1948-1949 - A tanyai közigazgatás kérdései

6 0 1947 áprilisában elkészült adatok szerint még 138 tanyai község szervezésére van lehetőség az országban, főleg az alföldi megyékben: például Besenyőszög község közigazgatási területén (31.711 kat.hold) 6096 lakos élt 1947 elején. Ennek azonban csak 43 %-a élt belterületen, míg a többi a tanya csoportokban : Felsőszázbereken, Alsószázbereken, Szabolcsmajorban, Újtanyán, Kistanyán, Daruhátmajorban, Bogárzón. Ezeknek a tanyacsoportoknak községi szervezetbe történő tömörítése ekkor akutális feladatnak bizonyult. A belügyi kormányzat az új községi szervezetek létrejöttével az államigazgatási kiadások ugrásszerű megnövekedésétől tartott. Ennek ellensúlyozása, illetve a kiadások fokozatos, - esetleg több évre elosztott - bevezetése érdekében, a helyi lakosok közül kell kiemelni a tanyai közigazgatás vitelére alkalmas egyéneket. A tanyákon, a szállásokon, a majorokban megvoltak azok az alkalmas emberek, akiket fel lehetett ruházni közigazgatási funkciók ellátásával. Ezek az alkalmas egyének tulajdonképpen laikusok, de gazdasági szervezőkészségük megvolt: mint pl. a tanyai kapitánynak, a tanyai bírónak, a pusztabírónak, a pusztai esküdtnek. Az Országos Tanyabizottság első ülését 1948, február 16-án tartotta az Építésügyi Minisztériumban az egyik államtitkár elnöklete alatt. Itt a belügyminisztériumi küldöttek kihangsúlyozták, hogy a Belügyminisztériumnak a tanyai kérdések megoldásában elsőbbséget kell biztosítani. Úgy látszik, hogy az Építésügyi Minisztérium ezt a kérdést kiengedte a kezéből, mert valóban a Belügyminisztérium lett az illetékes minden lényeges tanyai kérdés eldöntésében. 1948. május 12-én a Belügyminisztériumban Beér János, Botár Olivér, Felföldi László, Házi Árpád, Kádár Iván és Zilahy László tekintették át a tanyai bizottság feladatát. (64) A területi tevékenység hamarosan lebontásra került.