Törvényhatósági és községi önkormányzatok V- VI. 1945-1950 - Megyei Levéltár közleményei 12. (Székesfehérvár, 1989)
A községi önkormányzat feladatai 1948-1949 - A ki- és betelepítéssel kapcsolatos közigazgatási tevékenység
A vonatparancsnok és a karhatalmi egység az országhatárig kísérte a vonatot, amelyet a határon az iratokkal együtt átadott az illetékes szervnek, amelynek képviselői vitték a rendeltetési helyre a kitelepített személyeket. A kitelepítést magyar karhatalmi egység biztosította. A karhatalom azonban nem vehetett részt a hátrahagyott vagyon védelmében. (27) Erre a feladatra több helyütt polgárőrséget szervezett a községi Nemzeti Bizottság. A vagyonvédelemre azért volt szükség, mert a lumpenelemek, a csőcselék most is, - mint 1944 - 1945 fordulóján - a tulajdonos nélkül maradt vagyonra vetette magát. A községek politikai, közigazgatási vezetői pedig meg akarták menteni a svábok vagyonát, mert ezt tudták juttatni a telepeseknek. Az áttelepítési miniszteri biztossal együtt érkezett a községbe a Népgondozó Hivatal személyzete, továbbá a karhatalmi egység, a mentesítő bizottság, az orvosi bizottság, és a vagonösszeíró bizottság. A községekben lehetőleg középületekben - iskolákban, kultúrházakban, párthelyiségekben, volt uradalmi épületekben - rendezték be az áttelepülő németek gyűjtőállomását. Az áttelepülőknek egy kicsiny része az önként áttelepülők közül került ki, akikre ugyanazok a jogszabályok vonatkoztak, mint az áttelepülésre kötelezett személyekre, Az önként áttelepülők számára községi bizonyítványt állítottak ki, melyet a községi elöljáróság záradékolt. Ebben az elöljáróság kinyilatkoztatta, hogy a kérdéses egyén önkéntes áttelepítése ellen észrevétele nincs, mivel letöltetlen szabadságvesztés, adóhátralék nem terheli, és nincs ellátatlan hozzátartozója sem, akit Magyarországon hagyna. Az önkéntes kitelepítésre jelentkezetteket a kitelepítési pótnévjegyzékre vette fel az elöljáróság. (28) A kitelepített német lakosok magyarországi ingatlan vagyonukról sorozatosan kérték a telekkönyvi szemlét.
