Törvényhatósági és községi önkormányzatok V- VI. 1945-1950 - Megyei Levéltár közleményei 12. (Székesfehérvár, 1989)

A községi önkormányzat feladatai 1948-1949 - A ki- és betelepítéssel kapcsolatos közigazgatási tevékenység

A feljelentéseket a községi elöljáróságok 1948 őszén al­kalmazták elsőízben, a következő években azonban rendsze­resen került ezekre sor. (20) 3. A ki- és betelepítéssel kapcsolatos közigazgatási tevé­kenység A magyarországi német nemzetiségű lakosság egy részé­nek kitelepítését a háborút követően nemzetközi szerződé­sek írták elő, melyet 1945 után a kormánynak végre kellett hajtania. 1945 első felében kormány- és belügyminiszteri rendeletek intézkedtek a magyarországi német állampolgárok internálásáról. Az eljárást a törvényhatóságokban a főis­pán és a rendőrfőkapitány irányításával folytatta le a rendészeti és az önkormányzati apparátus. 1945 áprilisától a német származású lakosság ellen még keményebb intézkedé­seket foganatosítottak. (21) A háborús bűnösök felderítése széleskörű nyomozással folyt le, s ebben a helyi és terü­leti önkormányzati tisztviselőknek is részt kellett venni. Nekik kellett azokat az adatokat kiszolgáltatni, melyek egyértelműen bizonyították az egyének második világháborús magatartását. A Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság vezetője az internálási eljárás kritériumait rögzítette. Eszerint internálták azokat a személyeket (és családtagja­ikat), akik a német fegyveres alakulatokba önként léptek be, azután akik a hitlerista szervezetekben vezető szere­pet játszottak, vagy egyszerű tagként vallották a fasiszta tanokat. Különösen a Volksbund, a hitlerjugend, a náci párt, a német munkafront, a Schütz - Staffel, a Wehrmacht tagjai kerültek elsősorban internálásra, majd eljárás kez­dődött azok ellen is, akik német nevet vettek fel a háború alatt, tehát akik magyar nevüket elhagyták. (22)

Next

/
Oldalképek
Tartalom