Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

A tisztviselők alkalmasságának politikai feltételei - Az alispán

elnöke -jóváhagyta.A háború után a sorozóbizottságok nem működtek, a hadseregfejlesztésre sor nem került, így az I924-I927.évfolyambeliek katonai szolgálat előtti soro­zására 1948 elején került sor. A honvédelmi miniszter a sorozás ügyben a törvényhatóságok első tisztviselőit megkereste, és az állításkötelesekkel kapcsolatos ható­sági eljárásra felhívta őket. Az alispán illetve a thj. város polgármestere hivatalból elnöke volt a sorozóbi­zottságnak, bár igazgatási elfoglaltsága miatt az elnö­ki teendőket valamennyi helyen ellátni nem tudta. A so­rozóbizottságok járási székhelyeken működtek, s a gya­korlat azt mutatta, hogy az elnöki tisztséget a járási főjegyzői hivatal tisztviselői látták el, de jelen vol­tak a községi elöljáróságok vezető tisztviselői, a köz­ségi bíró, a körjegyző illetve a községi jegyző. A hon­védelmi miniszter hozzájárult ahhoz, hogy a sorozóbi­zottságokban a járási tisztiorvosok vegyenek részt, és a megyei törvényhatósági bizottság egy-egy tagja a so­rozás során az elnöki teendőket elláthassa. Az 1949.évi fősorozásokat májusban tartották. A családfő jogon ked­vezményt kérőket a községi elöljáróságok a sorozás e­lőtt orvosi vizsgálatra szokták korábban elküldeni. Most a járási tisztiorvosok arról tudatták a jegyzőket, hogy a kedvezményt illetve felmentést kérőket is a fő­sorozásra kell küldeni, és a felmentéseket indokolt e­112 setben a Honvédelmi Minisztérium adja majd meg. A munkanélküliség 1948 nyarán még nagyarányú volt. Ezt különösen az ipari munkások között volt érzékelhető és elsősorban a nagyvárosokban, de a községekben az ag­rárproletárok egy része is megélhetési nehézségekkel küszködött. Olyan járási székhelyen, mint a Zala megyei Sümeg nagyközségben több száz agrárproletár és ipari munkás /kőfejtők, bauxitbányászok, téglagyári munkások/

Next

/
Oldalképek
Tartalom