Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

A tisztviselők alkalmasságának politikai feltételei - Az alispán

külön jelentéstételre is kötelezhette a törvényhatósá­gok első tisztviselőit. A belügyi kormányzat a külön kért jelentésekben speciális kérdésekről tájékozódott. Például 1948 nyarán a belügyminiszter az alispánok je­lentéseiből mérte fel a járási főjegyzők külszolgálati tevékenységét, a járási tiszti értekezletek hatékonysá­gát, a parasztság politikai hangulatát, amelyet az egy­re emelkedő terménybeszolgáltatási terhek alapvetően determináltak. Összefoglaló jelentést készítettek az alispánok 1948 nyarán az iskolák államosításáról, a me­/• , lo5 zőgazdasági ingatlanok haszonbérletének rendezéséről. A jelentési kötelezettségek felszaporodtak, és ezek az alispánok és a thj. városi polgármesterek közigazgatási munkáját erősen terhelték. Az időszaki jelentések 1948 második felében már késve érkeztek a Belügyminisztéri­umba, ugyanakkor hiányos adatokat tartalmaztak.Ez rész­ben érthető is volt, hiszen a törvényhatósági tisztvi­selők a sokasodó közigazgatási feladatok közepette a sokirányú jelentések szempontjait kimerítően megvála­szolni nem tudták. Az alispánokat évente legalább négy alkalommal értekezletre rendelték a Belügyminisztéri­umba. 1948-ban például négy értekezletet tartottak a minisztérium "fehér termében". Erre február 2o-án, má­jus 21-én, augusztus 27-én, november 26-án került sor. Az alispánnak lehetősége volt, hogy a belügyminiszteri értekezleten az önkormányzatot általánosan érintő kér­dés tárgyalását napirendre felvetesse, és azt az alis­páni kar megtárgyalhassa. A témát azonban az értekezlet előtt legalább 15 nappal - részletes indokolás kísére­tében - kellett a minisztériumba küldeni. Az alispánok minden értekezlet előtt az alárendelt hatóságok közi­gazgatási problémáit összegezték, melyről rövid tájé­koztatást adtak a miniszternek. A belügyminiszter az

Next

/
Oldalképek
Tartalom