Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

A tisztviselők alkalmasságának politikai feltételei - Az alispán

A főispáni tisztség 1948 nyarától a törvényhatósá­gi közigazgatás átszervezésének folyamatában kezdett feleslegessé válni. A főispánok száma 1949-ben egyre kevesebb lett. Az áthelyezett vagy lemondott főispán helyét nem töltötték be. 1949.július elején Hazai Lász­lót Pejér megyéből Borsod megyébe helyezték át és fel­adatul adták neki, hogy Abaúj-Borsod-Gömör-Zemplén me­gyét szervezze meg. Hazai László helyét Székesfehérvá­ron már nem töltötték be. A főispáni funkciót az alis­pánok látták el. Ők elnököltek a köz- és kisgyűléseken, a közigazgatási bizottság együttes ülésein, azok albi­zottságaiban, illetve minden olyan funkciót gyakoroltak, amelyet korábban a főispán ellátott. 1949 nyarára azon­ban a főispánok működésének tere erősen leszűkült, a politikai irányító és koordináló tevékenység az MDP me­gyei bizottságok kezébe került. ­Az alispán A törvényhatóságok első tisztviselői a főispánok­hoz hasonlóan bizalmi állásnak számítottak. A koalíciós pártok az alispáni tisztség megszerzése érdekében heves küzdelmet vívtak. A főispáni tisztség betöltése kérdé­sében a helyi politikai pártoknak, csoportoknak bele­szólásuk nem volt,azt a pártok központi vezetői döntöt­ték el. Az alispánt azonban meg kellett választani a megyei közgyűlésen, ahol a politikai erőviszonyok és némi taktikázgatás befolyásolta és döntötte el az alis­pánválasztás eredményét. Az 1947.évi nemzetgyűlési vá­lasztások után, - a változott politikai erőviszonyok folytán - a munkáspártok előretörtek ebben a tisztség­ben is.MKP képviselője volt az alispán Abaúj-, Komárom-,

Next

/
Oldalképek
Tartalom