Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

Személyi demokratiálás folyamata a törvényhatósági közigazgatásban 1946-1947

sára elég kevés esély van. A városi tisztviselőgárda, a városi törvényhatósági testületek lényegében szembenálltak a népi demokratikus törekvésekkel. A Baloldali Blokkban olyan elképzelés született, hogy a városokban a személyi demokratizálás révén lehetne enyhíteni a polgári társadalom konzerválására való törekvés irányzatait. A vidéki közigazgatás politikai irányítása érdekében az MKP központban és a területeken is intézkedéseket tettek. Az MKP Központi Vezetősége mellé 1947.május 16-án Közigazgatási Bizottságot szerveztek. A testület elnöke Rajk László belügyminiszter, titkára pedig Széli 28 Jenő;a KV munkatársa lett. Az MKP megyei bizottságában közigazgatási felelős működik, a járási titkár mellé pedig olyan egyént küldtek, aki a közigazgatási kérdésekben jártas. Hasonló törekvés indult meg a városi pártszervezetekben is.Az önkormányzati kommunista frákon ciók kiépítése ezidőben zajlott le. Pejér megyében "megbízható közigazgatási tisztviselőként" említik 1947.július derekán az MKP Közigazgatási Osztályán Kispeter István alispánt, Jancsó Sándor számvevőségi alkalmazottat, Arany Sándor gánti jegyzőt, Rusz György Székesfehérvár város aljegyzőjét és Surányi Jenő városi főjegyzőt.

30 A megbízható minősítést az MKP központi szervei adták a Pejér megyei tisztviselőknek. Ezidőben ugyanis erőteljesen folyt már a nemzetgyűlési képviselő-választások politikai előkészítése, melynek során a területi és a helyi önkormányzati alkalmazottak támogatására a Baloldali Blokk pártjai számítottak. A belügyminiszter választási biztosokat küldött olyan törvényhatóságokba, amelyekben a főtisztviselők, - különösen a fő- és alispán vagy a polgármester - között nem akadt MKP tag.A választási biztosokat az éppen zaj-