Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

Személyi demokratiálás folyamata a törvényhatósági közigazgatásban 1946-1947

Nemzeti Bizottság még 1945 áprilisában megbízott az alispáni tisztség ellátásával - választották a törvényhatósági bizottsági közgyűlésen alispánná. A Kisgazdapárt képviselője az lo3o-1945.évi M.E.sz.rendelet 22. §-ra támaszkodott az alispánt választó aktus támadása során. Eszerint a tisztviselők közül a szakképzettséggel rendelkezőket kell előnyben részesíteni.A Pejér megyei alispáni tisztségre az MKP embere mellett a Kisgazdapártnak is volt jelöltje,aki viszont rendelkezett a szükséges képesítéssel, sőt közigazgatási gyakorlattal is; Thaisz Andor 1939. szeptember 11-től 1944.október 15-ig Pejér megye alispánja volt. A Kisgazdapárt opponálása ellenére az alispáni állásra Szirbik Perencet mégis megválasztották, akinek középiskolai tanári képesítése volt. A jogi vitát a Közigazgatási Bíróság elé terjesztették, ahol Baross Pál tanácsa 1946.április 9-én a választás eredményét megsemmisítette. A Közigazgatási Bíróság elfogadta a panaszban foglalt érveket, és kifejtette még, hogy a választás után a törvényhatósági bizottság nem kérte a belügyminisztertől a képesítés alóli mentesítést. Szirbik Perenc a közigazgatási kérdések megoldását a megyei főjegyzőkre bízta, ő maga pedig általában a politikai vonatkozásokat dolgozta ki. lényegében a főispáni funkcióba tartozó ügyekkel foglalkozott, s ezzel kezdett is személye feleslegessé válni. A Közigazgatási Bíróság ítélete alapján megtörtént az alispán felfüggesztése, és nem védte meg ekkor a belügyminiszter sem.A belügyminiszter ugyanis nem adott Szirbiknek felmentést a közigazgatási képesítés megszerzése alól. Ugyanakkor az 1944 előtti kecskeméti tevékenységét is kivizsgálták. Az MKP a B-lista lezajlása miatt egyelőre tartani kívánta a Pejér megyei alispánt, s így kieszközölte a belügyminiszternél, hogy a felfüggesztést hatálytalanítsák. Szirbik ezután komolyan kezdett