Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

Közigazgatás egyszerűsítésére és zavartalan működésére való törekvés

Az ügykezelés területén az alispán javaslatai az ügyviteli szabályzat módosítását kívánták, hisz nem kívánt mást, mint az ügykezelés egész reformját. Mindenekelőtt az alapszámos iktatási rendszer felszámolására tett javaslatot. Eszerint az iratokat tárgykör szerint osztályozták volna, s az egy ügyhöz tartozó iratokat irományjegyzéken tartották volna nyilván.Az irományjegyzék a tárgyban érkezett első irat iktatószámát kapta volna, s minden további beadvány már csak tört számot kapna. Az iktatóhivatal az ugyanazon ügyhöz érkező beadványokat érkezteti, és ráírja az ügyszámot, az irattáros pedig az ügyiratot törtszámmal látja el. E rendszer kiküszöböli az irattári sorkönyvet, s felesleges munkától szabadítja meg az iktatást, az irattári kezelést. Meg lehet szüntetni a leíró hivatalt is. A leírókat az előadók mellé kell beosztani, akinek az előadók az ügyek legnagyobb részét gépbe diktálják, és mint 22 kész kiadmányokat juttatják el az aktákat a kiadóba. A megyék területi beosztására javaslatot tett Pejér megye alispánja.Itt elsősorban a közlekedési viszonyok alakulását, a székhelyek centrális fekvését javasolta figyelembe venni. Különösen a járási székhelyek kijelölése lett volna sürgős, mert a jogkereső közönség itt több első fokú hatóságot keresett fel. Az alispán rámutatott arra a veszteségre, amely Pejér megyét érte az elcsatolt öt községgel. Az elcsatolás érve az volt, hogy a községek Nagy-Budapest vonzáskörébe kerültek, és jövőbeli fejlődésük csak a fővárossal kapcsolatosan volt elképzelhető.Az öt község elcsatolása azonban a Pejér megyei törvényhatósági bizottság megkérdezése nélkül történt.A belügyminiszter 1945. december 29-én kelt 26o.o6l-1945.sz.rendeletében az átcsatolást 1946. január 1-i hatállyal állapította meg. A