Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

A polgári közigazgatási keretek lebontásának kezdetei

A közigazgatási mechanizmus zavartalan biztosítása érdekében a belügyi kormányzat az 1946» őszi tisztvise­lői létszámot kívánta állandósítani, s azon változásokat nem engedélyezett. Kivételt csak azokkal a személyekkel kapcsolatban tett, akik 1946 végén, illetve 1947 tava­szán a rövidített községi közigazgatási tanfolyamot el­végezték, és itt községi jegyzői oklevelet szereztek.E­zek elhelyezését azonban a belügyminiszter saját hatás­körében nem tehette meg, ehhez minisztertanácsi határo­zatra volt szüksége. Az üresedésben levő állásokat azon­ban a főispánok és a törvényhatóságok első tisztviselői jórészt az érvényben levő tilalmi rendelkezések ellené­re, a belügyi kormányzat megkérdezése nélkül betöltöt­ték, így "a közigazgatás menetébe káros szempontokat vittek be". A belügyminiszter 1947.augusztus 19-én tu­domására hozta a főispánoknak,hogy a személyzeti ügyek­ben hozott intézkedéseiket érvényteleneknek tekinti. Ugyanakkor intette is őket, hogy a jövőben hasonló ese­tekért állásukból is felmenti a főispánt és intézkedik, hogy az alispán és a polgármester is távozzék állásá­ból. 3 Az elkövetkező években a lebontási folyamatnak több fázisát lehet megkülönböztetni. Egy-egy fázisnak a népi demokratikus erőknek a közigazgatásban elért kima­gaslóbb eredményeit lehet tekinteni. A fejlődés demok­ratikus vonásai településenként a felszabadulás napjá­tól jelen voltak, bár a népi demokratikus kibontakozás nem volt egyértelmű. A polgári közigazgatás megszünte­tésének egyes fázisai szorosan egybefüggtek a baloldali erőknek a politikai küzdelem során elért sikereivel. 1945 nyarától az országot gazdasági kataklizma fe­nyegette. Ennek elkerülése érdekében a kormány és a ko­alíciós pártok preventív intézkedéseket foganatosítót-

Next

/
Oldalképek
Tartalom