Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

Területi átszervezések 1949-1950

abonyi, gyöngyösi, hatvani, hevesi, pétervásári. A megye székhelye: Eger. Borsod-Abaúj-Zemplén megye a Heves vármegyéhez elcsatolt községek kivételével Borsod-Gömör, továbbá Abaúj- és Zemplén vármegyei területéből, valamint a Szabolcs vármegyétől idecsatolt községek területéből alakult. Járásai:abaújszántói, edelényi, encsi, mezőcsáti, mezőkövesdi, miskolci, ózdi, putnoki, ricsei, sárospa13 taki,sátoraljaújhelyi, szerencsi, szikszói es tokaji. Székhelye: Miskolc lett. 1945-1950 között alapvető területszervezési változtatásokra községi vonatkozásban nem került sor, csupán a korábbi fejlpdés nyomán aktuálissá vált községek egyesítését hajtották végre. 195o-ig mindössze 28 községegyesítés történt. 1946-ban egy belügyminiszteri rendelet 600 lakosban határozta meg az életképes község kritériumát, míg az ennél kisebbeket egyesíteni kívánta. A törpe községekből azonban igen sok volt az országban, így hamarosan módosították ezt a rendeletet.Az aprófalvas megyékben 3oo lakosban állapították meg az önálló községi élet alakításához szükséges feltételt.Ezek kisközségi státust kaptak. 195o elején 3359 község volt, melyből nagyközség 1162, körjegyzőség pedig 682. A körjegyzőségek rendszerébe 2197 kisközség tartozott. /A községi igazgatás szervezete az elmúlt évtizedekben alig változott: 193o-ban a 3361 községből lo79 nagyközség volt, és a 2282 kisközséget 7o9 körjegyzőség irányította./

1-^