Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

Területi átszervezések 1949-1950

a megye alispánjának küldött meg a miniszter. Arra is figyelmeztetni kellett az alispánokat, hogy más, országos hatáskörű szervtől se fogadjanak el olyan utasításokat , melyeket már az új közigazgatási egységekben kell megvalósítani. Ugyanis az állami szakigazgatási szervek sem kezdhették meg tevékenységüket a megyében az önkor128 mányzati igazgatás kialakulása előtt. Az említett minisztertanácsi rendelet végrehajtását a kormány a belügyminiszterre bízta. A miniszter által kiadott irányelvek szerint a megyei igazgatási egységeknek egybe kell esnie a gazdasági egységekkel, de figyelembe veendők a tervgazdasági szempontok isj így az ipari területek kialakításának és a mezőgazdaság szocialista fejlődésének a szempontjai. A miniszter áthelyezett több megyeszékhelyet: Esztergomból Tatabányára,Balassagyarmatról Salgótarjánba, Szentesről Hódmezővásárhelyre, Gyuláról Békéscsabára telepítették át a megyei apparátust. Új megyeszékhely lett Kecskemét, amelyben az ekkor szervezett Bács-Kiskun megye apparátusát alakították ki. Megszűnt megyei székhelyek: Eaja, Berettyóújfalu, Makó, Mátészalka,.Sátoraljaújhely, Sopron és Szikszó. Elsőként lo megyében 195o.február 1-én kezdték meg a közigazgatási tevékenységet. Ez a lo megye a következő: Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Heves, Nógrád, Pest, Somogy, Szolnok, Tolna, Vas. A többi megyében viszont csak másfél hónap múlva, március 16-án került erre sor. A járási szervezet megalkotása során szintén le kellett szögezni az alapelveket.A járási székhelyek kijelölését a kedvező közlekedési lehetőségek és a gazdasági, politikai, kulturális vonzási körök figyelembevételével vitték végbe. A járások számát, azok határait a megyék javaslatai alapján állapították meg. Megszüntettek 16