Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

Gyámügyi igazgatás

tott. "E tapasztalatokból arra kell következtetni, hogy egyes árvaszékek elnökei és előadóülnökei körrendeletemet nem tanulmányozták át kellő gondossággal, de következtet arra is, hogy az árvaszéki tisztviselők egy része a gyámügyi igazgatásban alkalmazandó "jogszabályokat nem ismeri vagy kellő mértékben nem alkalmazza." Továbbá az árvaszéki tisztviselők magatartását "jellemzi: kimondja, hogy a gyámügyi igazgatást ezekkel a tisztviselőkkel megújítani nem lehetséges. A miniszter nem új rendelkezéseket kívánt az árvaszéki tisztviselőkkel végrehajtatni, hanem az 1877.évi XX.tc-ben foglaltakra 125 * hxvta fel figyelmüket. J A belügyminiszter az árvaszekek által hozandó véghatározatok megszövegezéséhez világos utasítást adott. Eszerint a véghatározat rendelkező részében világosan, szabatosan és közérthető módon kell kifejtenie a mondanivalót. Tartózkodni kell a semmitmondó általánosságoktól, és helyette a megokolási részben a rendelkezést rövid tömörséggel, közérthetően 124- * adják meg. A megyei városok gyámpenztári számadásainak és mérlegeinek felülvizsgálatában nem volt egységes gyakorlat. A legtöbb megyei város számadásait és mérlegeit 1929 után a törvényhatósági kisgyűlés bírálta el, másutt a megyei közgyűlés, sőt még volt olyan gyakorlat is, amikor az alispán határozott ezekben az ügyekben. Most a miniszter elrendelte,hogy a megyei városok gyámpénztári számadásait és mérlegeit a megyei kisgyűlés 127 vizsgálja felül. ' A kiskorú árvák és a gondnokoltak pénzbeni vagyonát a gyámpénztárak kezelték. Az infláció idején a pénz tönkrement, ami az árvák és a gondnokoltak esetében katasztrofális veszteséggel járt. Az árvaszékek még 1945 nyarán javasolták a belügyminiszternek,hogy az árvapénzek megvédése érdekében tegyen hathatós intézkedéseket