Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

A tisztviselők alkalmasságának politikai feltételei - A jegyző

terveniálása következtében - arra nem kerülhetett sor. Ugyanakkor a kérdést az MKP nem vette le a napirendről, a párt közigazgatási programjában továbbra is szerepelt. A kérdést a kommunista vezető tisztviselők 194-8 nyara előtt is felvetették, mint a közigazgatási reform egy részét. Az adonyi járás tiszti értekezletén 194-8. janu­ár 2-án a községi jegyzők maguk kérték, hogy vegyék ki őket az önkormányzati státusból, és államosításukat mi­nél előbb hajtsák végre. A községi jegyzői kar munkával túl volt terhelve, és az önkormányzatban újabb felada­tok hárultak rájuk. Lényegében az államosítással fize­tésük javítását is el akarták érni, bár a helyi szervek erős politikai nyomásától is ezen az úton kívántak sza­badulni. A járási értekezleten résztvevő alispán is a jegyzők kinevezési rendszerét támogatta, s ebben az ér­telemben irt fel a belügyminiszternek. Az MKP járási titkára szerint a párt ebben a kérdésben korábban ál­lástfoglalt, és támogatta a községi tisztviselők kine­, , i pl vezesi rendszerének bevezetését. 1948.augusztus 2-an a székesfehérvári járási jegyzői értekezleten hangzott el határozott megfogalmazásban, hogy az önkormányzati közigazgatás államosítása az egyetlen út,amely segíthet a községi közigazgatási alkalmazottak helyzetén. "Tudo­másunk van arról, hogy a Belügyminisztériumban lázas munka folyik az általános közigazgatási reform megvaló­sítása érdekében. Mi ( mind valamennyienjvárjuk ennek el­következését, mely minden bizonnyal levesz a községi jegyző és munkatársai válláról sok olyan munkát és el­122 intézni valót, mit eddig végeznie kellett." A jegy­zők állami státusba vétele mellett az országban több helyen hangzott el követelés, de az államosítás ellen is volt állásfoglalás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom