Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)

A közigazgatási reform bevezetésének lehetőségei

igazgatási szervek több feladatát átvették. Megoldást hozott működésük nemcsak a politikai, hanem a gazdasági élet területén is." Az önkormányzati szervek újjászervezése idején az lo3o1945. évi kormányrendelet alapján a törvényhatósági bizottságokból, a községi képviselő-testületekből a helyi politikai szervek indítványára a Nemzeti Bizottság kiiktatta a németbarát, sőt több esetben a tőkés elemek nagyobb részét is. Azzal, hogy a testületek számarányát az említett kormányrendelet csökkentette, lényegében már a virilis elemet szorították háttérbe, majd iktatták ki a helyhatóságokból. Ugyancsak a helyi hatalmi viszonyok demokratikus formálásának adtak lehetőséget azok az intézkedések is,amelyek a községi képviselő-testületek létszámát és összetételét határozták meg. Itt ugyan megmaradt az 1945 előtti testületi létszám, de a demokratikus pártokból, a helyi szakszervezetekből létrehozott tagság garancia volt a demokratikus közélet községi és megyei városi kibontakozására. A Nemzeti Bizottság által jóváhagyott számarány a testületek politikai összetételében további garanciát szolgáltatott az önkormányzati közigazgatás demokratikus újjászervezésére.Az első képviselő-testületekben és a törvényhatósági bizottságokban az antifasiszta és demokratikus többség biztosított volt. Az 1945-ben restaurálódott önkormányzati igazgatás hiányosságai korán kiütköztek, a koalíciós pártok még saját képviseleteiket is erős kritikával illették. Például az MKP főtitkára 1945- június elején kijelentette a kommunista fő- és alispánok előtt, hogy funkcionálásukkal a párt politikai előnyre nem tudott szert tenni.Úgy tűnik,hogy a párt közigazgatási káderei a közigazgatásban elvegyültek a többi párt kiküldöttjével, és velük