Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)

A koalíciós pártok reform-koncepciói a közigazgatás megújítására - A parasztpárti reformkoncepció

A megyei szervezet nem vette figyelembe az évszázados kulturális, gazdasági tradícióval rendelkező városokat. A nagybirtok ezzel-az elzárkózással is igyekezett elkülöníteni magát a polgári elemtől. A felszabadulás után azonban ezek az osztályuralmi szempontok nem játszottak szerepet, így szükségtelennek mutatkozott, hogy a város elszigetelten éljen a megyében. Feladat inkább az lett, hogy a városok, és az urbanizáltságban meglehetősen előrehaladott nagyközségek vonzáskörzetüket terjesszék ki azokra a településekre is,melyek közigazgatási határaikon túl feküsznek, de társadalompolitikai, gazdasági szempontból egyébként a városra vannak utalva.Példaként említi meg Erdei Ferenc, hogy Csongrád megyében valóságos gazdasági és társadalmi egységet Szeged, Hódmezővásárhely és Szentes városok és ezek vonzáskörzetei alkotnak. Példaként hozható fel az ország nyugati megyéi közül Zala vármegye is, ahol lo járás létezett,de ténylegesen Nagykanizsa, Zalaegerszeg városok, továbbá Keszthely, Balatonfüred, Tapolca, Sümeg, Zalaszentgrót községek és ezek vidékei, mint vonzáskörzetek alkottak reális közigazgatási egységet. A szervezeti reformba tartozott a községek és városok szervezése is. Megérett a helyzet arra,hogy sok külterületi lakott hely községgé váljék, több kisközség nagyközségi státust kapjon, sok nagyközség, - például: Keszthely, Tata, Mátészalka, Orosháza, Püspökladány - pedig megyei várossá alakulhasson. Ugyancsak 194-5 utáni években került volna sor arra,hogy Békéscsaba, Szolnok, Nyíregyháza, Eger, Nagy25 kanizsa thj. várossá szerveződhessen. A Parasztpárt konkrét tervet adott az új igazgatási ér2 6 telmiség kialakítására is.