Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)

A koalíciós pártok reform-koncepciói a közigazgatás megújítására - Kommunista javaslatok

dást kiszélesíti, és a községi bíró kezéből a bíráskodás joghatóságát más személyre bízza. Ez a bíráskodás kiterjed a kihágási, a becsületsértési, a kisebb jelentőségű magánjogi perekre, de a kihágások súlyosabb eseteit már a rendes bíróságok hatáskörébe utalja. Járásbírósági hatáskörrel rendelkező bíróságot a városmegyék székhelyein szervez, így az 1946-ban működő járásbíróságok számát 152-ről 7o-re kívánta csökkentére 11 ni. Az MKP hamarosan belátta az általa javasolt közigazgatási reformok kivihetetlenségét az akkori politikai viszonyok között. A párt mértékadó köreiben rávilágítottak arra, hogy az MKP kisebbségi helyzetében-a vidéki politikai erőviszonyok mozgása miatt-egyelőre sikerre nem számíthat. A közigazgatási reform megvalósításának ütemét a kibontakozó baloldali politikai küzdelemhez kell a pártnak kapcsolni,és a koalíciós pártok e tárgyban tanúsított ellenállásának elmúlása után lehet realizálni. Az MKP a községi választásokkal kapcsolatos koalíciós elképzeléseket támogat

ta.Helyesnek tartotta az 1945.évi 8.tc. rendelkezéseit, de követelte, hogy a választójogból zárják ki a kitelepítésre ítélteket, továbbá a közszolgálatból elbocsátott személyeket; akiket nem vagy feddéssel igazoltak, illetve azokat is, akiktől az igazolási eljárás alkalmával megvonták az ipargyakorlási 12 jogot. A községi választást az MKP lajstromos formában akarta lebonyolítani. Az volt a vélemény, hogy a pártnak csak ártana, ha egyéni választások lennének,mert ennek eredményeként a falvakban,a városok egy részében az MKP jelöltjei kibukhatnak, azonban a lajstromban szereplő valamennyi párt jelöltjét meg kell választani. A kormány-