Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)
A Jogi Reform Bizottság közigazgatási koncepciói
területi szerveket azonban csekély létszámban kívánta megalkotni, ezzel is biztosítva a batalmon levő párt közigazgatási befolyását, politikai érvényesülését a közigazgatási egységekben. E testületek a rájuk bizott önkormányzati igazgatás feladatait az általuk választott egyedi szervek útján valósítják meg. Részletes tervek kidolgozására került sor a tisztviselők alkalmazása, kiképzése és képesítése kapcsán is. A majdnem egy esztendei tanácskozás után a Jogi Reform Bizottság által kidolgozott közigazgatási reformterv ügye elakadt. 1946 végén világossá lett, hogy a kérdésben nem tudnak tovább lépni, mivel a politikai háttér nem nyújthatott számukra kellő segítséget. Azt is le kell szögezni, hogy magának a kormánynak sem volt kristályosult elképzelése a közigazgatási reformról, így a Jogi Reform Bizottságot kellő információval ellátni a Miniszterelnökség nem tudta. így történhetett meg, hogy a bizottsági üléseken - különösen az utolsó hónapokban lezajlottakon - csupán teoretizálásra volt lehetőség. 1946 decemberében a bizottság a miniszterelnökhöz írt felterjesztésében a reform kérdését kívánta a holtpontról kiemelni. Arra akarta rávenni a kormányfőt, hogy szervezze meg a Közigazgatási Tanácsot. E testületnek lett volna a feladata,hogy a közigazgatási reformot kidolgozza. E testület a Miniszterelnökség mellett működött volna,és mindenfajta közigazgatási kérdésben véleményére a kormányfő támaszkodik. A Közigazgatási Tanácsot kompetens egyénekből kell összeállítani. Mértékadó embereit a közigazgatásban jártas tisztviselők, továbbá a minisztériumok törvény-előkészítő osztályainak vezetői, az elméletben és gyakorlatban jártas egyének alkossák.Vegyen részt a testület munkájában a koalíciós pártok egy-egy delegátusa is - hangzott a felirat javaslata. Végül még azzal is foglalkozott a felirat, hogy a
