Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Az újjászervezett törvényhatóságok 1945 tavaszán

A törvényhatósági közgyűlés egyes ügyek elintézésére szakbizottságokat létesített, amelyek szervezetét szabályrendeletben állapították meg. így működött gazdasági, művelődési, jogi, építési és pénzügyi szakbizottság. / A megyei kisgyűlés A megyében fontosabb törvényhatósági szerv volt a "kisgyűlés, melyet az 1929. évi 30.tc.hozott létre, és az : 1030-1945.évi M.E.sz.rendelet is meghagyott. Tagjai részben választott, részben hivatali tisztviselőkből állottak. Az 1030-1945.

M.E.sz.rendelet értelmében a kisgyűlés nem tisztviselő tagjainak száma 16 lehetett, akiket a törvényhatósági bizottság választott tagjai közül. A kisgyűlés tisztviselő tagjai voltak a vármegyében: az alispán, a főjegyző, az árvaszéki elnök, a tiszti főügyész, a tiszti főorvos. A kisgyűlés új hatáskörét az 1030-1945.M.E.sz. rendelet szabályozta. Eszerint a megyei vagyonszerzés, elidegenítés, megterhelés, a költségvetésben előirányzott hitelek felhasználása, a különböző törvényhatósági alapok felhasználható jövedelmének hováfordítása ügyében határozott, de feladatához tartozott a törvényhatósági tisztviselők és alkalmazottak részére hosszabb szabadságidő engedélyezése is. A kisgyűlés készítette elő a törvényhatósági bizottság közgyűlésére viendő ügyeket, felülbírálta a községi szabályrendeleteket, és másodfokon határozott olyan ügyekben, amelyek az alispánnál alacsonyabb önkormányzati hatóságnál keletkeztek és fellebbezés folytán hozzákerültek. Üléseit havonta egy alkalommal tartotta, de lehetőség volt arra is, hogy rendkívüli kisgyűlést hívjanak össze. Az 1030-1945. M.E.sz.rendelet.az 1944 előtti kisgyűlés hatáskörét megcsorbítva állította vissza. A rendelet minden további hatáskört, ami 1944 előtt a kisgyűléshez tartozott, most a törvényhatósági bizottsági közgyűlés napirendjéhez utalta át. (11)