Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)
Községi önkormányzatok
A Magyary iskola azt vallotta, hogy az önkormányzati és a szakigazgatási tevékenység egybefolyik, s alig lehet különbséget tenni a két fajta közigazgatás között. Ezért beszéltek az iskola követői egységes községi közigazgatásról, amelyet az élet hozott 1ère. A túlterhelt községi adminisztrációt látva a reform hívei javasolták, hogy a vármegyén alakuljon egy koordinációs hivatal, amely a községi feladatokat megszűrve közvetítené a községhez. Meg kell ugyanis jegyezni, hogy a járási főjegyzőnek a községi szakigazgatási feladatok elvégzésébe beleszólása nemigen volt, ezért kívánták ebből végleg kikapcsolni a közigazgatási reform hívei. A szakigazgatási szervek ugyanis a feladatok elmaradása miatt a községi jegyzővel szemben rendbírságolással éltek, ami ellen a jegyzői kar egységesen tiltakozott. A község felett a belügyminiszternek közvetett felügyeleti jogköre nem volt. Konkrét ügyek a Belügyminisztériumban csak jogorvoslat formájában csapódtak le. Ebben az esetben viszont a belügyminiszter elrendelhette az új közigazgatási eljárást és a határozathozatalt. A községi vagyonfelügyeletet a pénzügyminiszterrel közösen végezték. Ha a községi pótadó az állami egyenesadó 50 %-át meghaladta, akkor annak engedélyezése és a költségvetés ellenőrzése a BM-ben és a PM-ban történt. A községi költségvetést a vármegye székhelyén 23 esztendőnként miniszterközi bizottságok megvizsgálták. A bizottság konkrét intézkedéseket tehetett a községi költségvetéssel kapcsolatban, egyes tételeket megsemmisíthetett, másokat felemelhetett. A minisztériumoknak ez a vizsgálata sértette az önkormányzati jogot, ezek miatt panasz gyakran érkezett a vármegyéhez, ahol az érintett községek tiltakoztak emiatt. A törvényhatóságok a pénzügyi gyámkodást nem tartották reális i ntézkedésnek.
