Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Községi önkormányzatok

Községi elöljáróság tagjai kisközségben: bíró, másodbíró, (al- vagy törvénybíró) tanácsbeli (2 fő), körjegyző, közgyám, körorvos; nagyközségben: bíró, helyettesbíró, tanácsbeli (4 fő), pénztárnok, községi jegyző, közgyám, községi orvos. A végrehajtást legtöbbször a bíró és a jegyző végezte, természetesen az elöljáróság, mint testület nevében. Hivatalos iratain is ez a felirat szerepelt: nagyközség elöljárósága. Az állami feladatok végrehajtását a szakigazgatási szervek nem általában az elöljáróságon, hanem a községi bírón és a jegyzőn kérték számon az elmaradt feladatokat. Községi választásokat a jogszabály szerint kijelölés előzte meg. A kijelölést a járási főjegyző, mint a tisztújító szék elnöke hajtotta végre. Az állásokra a főjegyző 33 személyt jelölt, de szavazni csak egyre lehetett. A 155.310-1946.B.M.sz.intern rendelet szerint a kijelölési jog ellentétes a népakarat szabad megnyilvánulásával, ezért a községben a bíró, a jegyző, az állatorvosi állásoknál a kijelölés sorrendjét a pályázók nevének abc rendje szerint kell szavazásra' bocsátani. A községi választásokat is kijelölés előzte meg. A tisztújító széken történt az elöljárók, a községi segéd- és kezelőszemélyzet megválasztása is. A tisztújítást a járási főjegyző vezette le, aki mellett a választásnál a választók által kiküldött négy személy tevékenykedett! A választást felkiáltással ejtették meg. A megüresedett községi állásokat helyettesítés útján töltötték be. Azok a tisztviselők, akik élethossziglan működtek, ellátásra tarthattak igényt. Az ellátást a vármegyei nyugdíjalapból fedezték, amelybe a községi nyugdíjalapot beolvasztották.