Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Községi önkormányzatok

- Ha az egyént községi kötelékbe felvették. Magyar állampolgárnak joga volt más községbe áttelepülni », A letelepedést megtagadni- csak különleges esetben volt lehetséges. Ha a községi hatóság megtagadta a letelepedést, illetve a községi kötelékbe való felvételt az egyéntől; ó a határozat ellen a Közigazgatási Bírósághoz fellebbezhetett. A községi illetőség megszerzéséről szabályrendelet intézkedett, amelyet a törvényhatósági kisgyűlés hagyott jóvá. A községi kötelékbe történt felvételről az egyént, az elbocsátó községet értesítették. - Ha az egyént hatósági határozat útján vették fel községi kötelékbe. Ilyen esetre akkor került sor, amikor az egyén vagy a család illetőségét kideríteni nem lehetett. Hatósági határozat útján községi kötelékbe felvetteknél is bizonyos szempontokat tartottak szem előtt. Például melyik községben fizetett adót az egyén? Továbbá hol született? Vagy melyik községben tartózkodott huzamosabb időn át az utolsó öt évben? Esetleg hol találták? (pl. lelenc gyerek esetében), vagy melyik községből állították katonának? Kivételes illetőségi szabályok is voltak. A honosítottakat például fővárosi illetőséggel ruházták fel. Mindaddig budapesti illetőséggel bírtak, amíg vagyonuk alapján vidéken meg tudták szerezni a községi illetőséget. Ezek között főleg külföldi nagybirtokosok, ipari üzemek tulajdonosai voltak. Az illetőségi ügyekbea támadt vitákat egy járáson belül a járási főjegyző döntötte el; de ha a községek különböző járásokban voltak, akkor az ügy első fokon az alispánhoz tartozott. (28)