Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Községi önkormányzatok

Azt sem tartotta a minisztérium megengedhetőnek, hogy az önkormányzati testületekben a politikai pártok arányszámát a nemzeti bizottságok újból megállapítsák. Ezt még abban az esetben sem engedélyezték, ha'a községben 1945 végén olyan új párt alakult, amely korábban működött. (23) Az önkormányzati testületek politikai összetételének meg­változtatására a nemzeti bizottságok tettek lépéseket, és a kérelmek a Belügyminisztériumban is lecsapódtak. 1946 március 8-án a belügyminiszter újra határozottan leszögez­te, hogy az önkormányzatok munkáját egy újabb átszervezés­sel nem hagyja megzavarni. A nemzeti bizottságok legtöbb esetben az önkormányzatok újjászervezését azzal indokol­ták, hogy az adott településeken olyan koalíciós párt jött létre, amely bejelentette igényét a községi vagy városi közéletben történő részvételre. A Belügyminisztérium ál­láspontja az volt, hogy ilyen esetekben az önkormányzati testület tagjainak létszámát kell egy-két tagsági hellyel növelni, de semmi esetre sem lehet az összetételt megvál­toztatni, vagy a létszámot lényegesen módosítani. A paritás elvéhez általában ragaszkodtak a községi képviseleti szervekben. Ezt kívánta fenntartani a Belügy­minisztérium is. A paritás elvének megváltoztatására több községben mégis kísérlet történt. E helyeken például a kisgazdapárti képviselet azzal érvelt, hogy pártszerveze­tük taglétszáma felülmúlja a kérdéses községben létező összes pártét. Az 1945.évi őszi nemzetgyűlési választások eredményei pedig további ösztönzést nyújtottak a Kisgazda­pártnak, hogy az önkormányzati képviseletekben és a közsé­gi igazgatási szervekben a többséget maguknak követeljék. A paritás elvét megbontani azonban a.népi erők ellenállása következtében a jobboldali politika képviselőinek nem si­került, sót a politikai ellenzék kiszorítása is hamarosan napirendre került.

Next

/
Oldalképek
Tartalom